Vajon a hely és a hej ugyanúgy hangzik? Vagy csak a h hang azonos bennük?

Nyilván attól függ ki hogy mondja. Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar.

Meg úgy is ír. Csak attól még, hogy egyesek egyformán ejtik a hely és a hej szavakat még nem biztos, hogy így a leghelyesebb. Olyan következtetést levonni pedig ebből a nem a legszebb beszédből, hogy az ë és az ly már kihalt hangok nem csak, hogy tévedés, de az én szememben nem tükröz valami pozitív hozzáállást sem a magyar nyelvhez. Kicsit enyhébb vélemény mikor tájszólásnak minősítik ezeket a hangokat. Számukra is van egy rossz hírem, nem tájszólás, köznyelv.

A jó hír az, hogy aki akarja tudja, ejteni mindkét hangot. Ha "gyárilag" nem tanulta meg a magyar anyanyelvével, akkor majd most megtanulhatja. Ha akarja.

Mivel alig van elérhető, ráadásul korrekt információ a témában, viszont egyesek még a létét sem ismerik, vagy tagadják ezeknek a hangoknak, ezért döntöttem úgy, hogy megírom, amit én tudok. Először a Wikipédiára tëttem szócikknek, de sajnos ütközik a Wikipédia nem az első közlés helye szabállyal.

Ez a cikk az ly-ről szól, az előző a zárt ë-ről szólt.

Ly

 Az ly egyike a magyar nyelvben a lágy, más szóval jésített, azaz j-vel lágyított mássalhangzóinak a gy, az ny, és a ty mellett.

A rejtélyes ly

 Azonban az ly ejtése a többi lágy mássalhangzótól eltérően nagyon hasonlít a j hang kiejtéséhez.Sokan sokszor valóban j-t ejtenek már ly helyett, míg mások viszont l-t. Ez az úgynevezett l-ezés jelensége. Például: kölök, foló, Károl, gereble, hüle stb.

Ráadásul a ly-t tartalmazó szavak legtöbbször egyértelműek maradnak, akár ly, akár l, akár j hangzik a kiejtésben. Például golyó, goló, gojó egyformán egyértelmű és ugyanazt jelenti. Sőt, nem csak szóban, de még írásban is. Lehet hibás, de általában egyértelmű.

Mindezek miatt egyesek az ly-t hangként már kiveszettnek tekintik a magyar nyelvből, és az ly betű létét csupán hagyományőrzéssel magyarázzák, egyfajta régi, mára már kihalt, misztikussá vált hang emlékének megőrzésére.

Az ly hang képzése

 Amikor l után j-t kellene ejteni, akkor a folyamatosabb beszédkor nem áll rendelkezésre elég idő mindkét mássalhangzó alapos megformázására, azok ly hanggá olvadnak össze. Hasonlóan a többi lágy mássalhangzóhoz.

• gy = d+j Például: Adj! Kiejtve: Aggy!
• ly = l+j Például: Találj! Kiejtve: Találly!
• ny = n+j Például: Fonj! Kiejtve: Fonny!
• ty = t+j Például: útja Kiejtve: úttya

További példák irás/kiejtés: Vallj!/Vally! Vállj!/Válly! Alj/Ally, Nyalj!/Nyally! Terelj!/Terelly!

A másik oldalról, a j felől megközelítve, ha a j után például sz hang következik, akkor a szokásosnál gyorsabb beszédkor szintén ly hang ejtődik a j helyett. Például hajsza, gyorsabban kiejtve halysza, fejsze -> felysze, hajszárító -> halyszárító.

A magyarázat az, hogy a j ejtésekor a nyelv távolabb áll az sz ejtésének nyelvállásához képest, mint az ly esetében, így gyorsabb beszédkor, idő hiányában ly ejtődik j helyett.

Látható tehát, hogy az ly valójában egy egyszerű hang, szabály szerint lágyított l, l+j, de a j-hez való nagy fokú hasonlatosság miatt praktikusan az is mondható, hogy lazábban, könnyedebben, lezserebben ejtett j. Nem ér a nyelv - annyira - a szájpadláshoz az ly ejtésekor, mint a j esetében.

Az ly hang további előfordulásai

 Az l-ezés jelenségével, - tehát amikor ly helyett l ejtődik, pl. gólya helyett, góla helëtt , - ellentétesen az is előfordul, hogy l helyett ejthető ly.

• Zsemle kiejtve zsëmlye
• lány -> lyány,
• pálinka -> pályinka,
• mell -> melly

Idegen szavakban: dzsoly, dzsolysztikk.

Az ly hang kiejtésének gyakorlása

 Próbáljunk meg j-t kiejteni szavakban úgy, hogy közben a nyelvünk nem ér hozzá semmihez, de főleg a szájpadláshoz nem. A szájnyílással egy vonalban a száj két oldalához kicsit hozzáérhet, de erre sem szabad törekedni. Amennyiben sikerül, akkor a markáns, jellegzetes j helyett, egy lágy, gyengéd ly-t kapunk. Javasolt olyan szavakkal kezdeni, amelyekben magánhangzó után következik az ly - ilyen a döntő többség -, vagy szó elején található (beleértve a lyányt is), mert mássalhangzó után (pl. k után a csuklya szóban) jóval nehezebb ly-t ejteni, r után pedig kifejezetten lehetetlen. Ezért sem fordul elő soha, egyetlen szóban sem, hogy r hang után ly következne. Ha lenne olyan összetett szó, hogy pl. várlyuk, akkor azt csak szótagolva / vár- (szünet) lyuk / lehetne kiejteni, vagy pedig mindig várjuk, esetleg várluk lenne belőle.

Ha már megvan a tiszta ly hang magánhangzók után, és szó elején, utána, haladóknak ajánlott csak a mássalhangzókat követő ly-t gyakorolni, a szablya, dereglye, béklyó stb. szavakban.

Ly és j jelentés-megkülönböztető szerepe

• bolyt = hangyalakhelyet
• bojt = fonalcsomó
• csuklya = fejfedő
• csukja = zárja
• foglyuk = hiány a rágószervben, rabjuk, madaruk
• fogjuk = markoljuk, jövőben végezzük. "Foglár fogán foglyuk van, nosza, tömni fogjuk!

Eközben a fogházból megszökhet a fogjuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

• folyt = csorgott
• fojt = fullaszt
• hely = terület, tér
• hej = indulatszó, kiejtve hëj, tehát csak írásban
• sólya = hajótalpfa, saru
• sója = ételízesítője
• szablya = kardfajta
• szabja = vágja
• szipoly = gubacslégy
• szipoj = indiai katona

Ly és a helyesírás

 Az ly és a j hang nagyfokú hasonlósága okoz némi zavart a helyesírásban. Ezért időről időre felvetik némelyek az ly betű megszüntetését. A helyesírási hibáknak azonban csupán 0,55%-a, azaz átlagosan minden 181-ik kapcsolatos az ly írásával. Mindez azt jelenti, hogy a probléma súlya a magyar nyelv helyesírási nehézségei között meglehetősen csekély.

Mivel az ly és a j eredetileg és elvileg más-más hangot jelölnek, ezért nincs és nem is lehet rá általános szabály, hogy mikor melyiket kell használni, de néhány szabályszerűség segíthet.

• R után ly soha nem következhet közvetlenül! Például, férj, fürj, sarj, tarja, tarján, varjú stb.
• Szó a lyuk és származékai (például lyuggat, lyukasztó) kivételével nem kezdődik ly betűvel.
• -elyeg, -olyog, -ölyög képzőben mindig ly.
• -ály, -ély képzővel képzett szavak mindig ly-re végződnek (például veszély, viszály, borzadály, akadály stb.), azonban sok nem képzett szó is végződik -ájra, -éjre (például taréj, muszáj, lakáj, papagáj).
• egyéb toldalékokban az említetteken kívül soha nem lehet ly.
• Mivel az ly lágyított l, ezért többnyire l-t ejtve helyette is egyértelműek maradnak a szavak, és úgy is "jól hangzanak", míg a j esetében ez a két feltétel nem állhat fent.

Kivételek, ahol az l-ezés jelentésváltozással jár:

• gálya - gála
• gally - a latin eredetű gall népnév miatt
• meszely - a meszel ige miatt
• moly - MOL rövidítésű olajtársaság miatt
• pulya - Pula településnév miatt.
• süly - sül

Ly-es szavak listája

aggály
akadály
akármelyik
akármilyen
amelyik
amilyen
apály
árfolyam
aszály
bagoly
bármelyik
bármilyen
bazsalyog
béklyó
bélyeg
beszély
bivaly
boglya
bokály
boly
bolygó
bolyhos
bolyong
borbély
bordély
borzadály
bögöly
cikkely
coboly
csáklya
csekély
csepegély
csermely
csigolya
csobolyó
csoroszlya
csuklya
dagály
datolya
dereglye
derelye
domolykó
dölyf
Drégely
émelyeg
engedély
Erdély
ereklye
erély
erkély
esély
estély
fajsúly
fáklya
fekély
fertály
feszélyez
fogoly
folyam
folyik
folyó
folytat
folyton
folyvást
fortély
furulya
fuszulyka
gabalyodik
gálya
gally
garaboly
gereblye
gerely
gerendely
Gergely
gólya
golyó
golyóbis
gombolyag
gombolyít
gomoly
gomolya
gomolyog
gödölye
gömbölyít
gömbölyű
gulya
guzsaly
gyógyhely
hályog
harkály
hatály
házhely
hely
helyes
helyiség
helység
helyzet
hodály
hólyag
homály
hömpölyög
hülye
hüvely
hüvelyk
Ibolya
ibolya
ilyen
imbolyog
Ipoly
ispotály
kalyiba
kályha
karabély
Károly
karvaly
kastély
kedély
kegyhely
kehely
kesely
keselyű
kétely
kevély
király
komoly
konkoly
korcsolya
korcsolyapálya
korhely
kölyök
köpölyöz
kotolya
közhely
közvimálly
kristály
kvártély
lakályos
lapály
leshely
löllyedék
lyány
lyeány
lyuggat
lyuk
lyukas
lyukaszt
lyukasztó
máglya
mályva
mély
melyik
meredély
meszely
messzely
métely
Mihály
mihelyt
milyen
moholy
moly
molyhos
Monostorpályi
mordály
mosoly
mosolyog
mulya
muskotály
muzsdaly
műhely
nadály
nadragulya
Nápoly
naspolya
némely
némelyik
nyavalya
nyavalyog
nyoszolya
nyoszolyólány
olyan
Ompoly
Orsolya
osztály
ölyv
padmaly
páholy
pálya
pályázat
pályinka
pállyság
paszuly
pehely
pelyva
pendely
persely
petrezselyem
pikkely
pisolyog
pisztoly
pocsolya
pólya
pöröly
pulya
pulyka
ragály
ráspoly
rejtély
rigolya
rokolya
rostély
Sávoly
sávoly
sebhely
segély
sekély
selyem
selyemruva
selypít
semlyék
seregély
sikoly
sipoly
sirály
skatulya
sólya
sólyapálya
sólyom
somolyog
sompolyog
sonkoly
Sonkolyos
sordély
súly
süly
süllyed
süllyeszt
Sülysáp
szabály
szablya
szegély
székely
személy
szentély
szenvedély
szeszély
szipoly
szipolyoz
szívélyes
szonkolyodik
Tállya
tályog
támolyog
tarsoly
tartály
tavaly
téboly
tégely
téhely
téhelyezetlen
tekintély
tellyedelem
tengely
terebélyes
tévelyeg
tipoly
topoly
topolya
tökély
tönköly
törköly
turbolya
tűzhely
uszály
ünnepély
valamelyik
valamilyen
vályog
vályú
veszély
vetélytárs
vimály
viszály
viszolyog
vőfély
Zólyom
zugoly
zsálya
zsámoly
zsemlye
zsindely
zsöllye
zsömlye

Gyakran hibásan írt szavak

lakáj
muszáj
papagáj
szipoj, indiai katona értelemben.

Felhasznált források:

• Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk
• http://www.ngkszki.hu/seged/csej-lyesj/iras.htm

Vajon a hely és a hej ugyanúgy hangzik? Vagy csak a h hang azonos bennük?

Nyilván attól függ ki hogy mondja. Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar.

Meg úgy is ír. Csak attól még, hogy egyesek egyformán ejtik a hely és a hej szavakat még nem biztos, hogy így a leghelyesebb. Olyan következtetést levonni pedig ebből a nem a legszebb beszédből, hogy az ë és az ly már kihalt hangok nem csak, hogy tévedés, de az én szememben nem tükröz valami pozitív hozzáállást sem a magyar nyelvhez. Kicsit enyhébb vélemény mikor tájszólásnak minősítik ezeket a hangokat. Számukra is van egy rossz hírem, nem tájszólás, köznyelv.

A jó hír az, hogy aki akarja tudja, ejteni mindkét hangot. Ha "gyárilag" nem tanulta meg a magyar anyanyelvével, akkor majd most megtanulhatja. Ha akarja.

Mivel alig van elérhető, ráadásul korrekt információ a témában, viszont egyesek még a létét sem ismerik, vagy tagadják ezeknek a hangoknak, ezért döntöttem úgy, hogy megírom, amit én tudok. Először a Wikipédiára tëttem szócikknek, de sajnos ütközik a Wikipédia nem az első közlés helye szabállyal.

Ez a cikk a zárt ë-ről szól, a következő az ly-ről fog
 

A zárt ë

A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lejegyzésekben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël. Legalább a róla szóló írásomban úgy érzëm stílszërűnek, hogy jelölve lëgyën. Ami persze nëm kicsi többletmunka, hiszën nincs is a magyar billentyűzetën ë betű.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt (hat?): (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - (és a tisza- kőrösvidéki? erről ellentmondásosak a véleményëk) tartalmazza, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe. Tëhát csak három (négy?) (északkeleti, mezőségi, moldvai) nëm. Az északkeleti tájszólásra alapozva alakult ki elsősorban az irodalmi nyelv, ami lëhetségës magyarázat arra, hogy miért nëm tartották fontosnak bëtűvel jelölni a zárt ë-t.

Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése

Zárt ë:

É mint  Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde keskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.

Nyílt e:

Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t.

Számomra egész furcsa, hogy vannak akik ezt a két magánhangzót nëm tudják ëgymástól mëgkülönböztetni. Ők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.

A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben

1. a: 21,6 %;
2. e: 17,1 %;
3. o: 10,2 %;
4. i: 10 %;
5. ë: 8,9 %;
6. á: 8,8 %;
7. é: 8,8 %;
8. ö: 3,4 %;
9. u: 2,4 %;
10. ó: 2,1 %;
11. ő: 2,1 %;
12. ü: 1,6 %;
13. í: 1,3 %;
14. ú: 1,2 %;
15. ű: 0,6 %.

Jelëntésbeli különbségëk

Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában sokszor nëm ëgyértelmű.

1. mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
2. mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
3. mëntek = ők korábban távolodtak
4. mëntëk = ti most elhaladtok
 

Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mentém menten mentëm.
 

1. e = mutatószó
2. ë = kérdőszó
Mëgérëtt-ë e mëggy?

1. helyes = hellyel rëndëlkëző
2. helyës = csinos, rëndben van
Helyës kis bérëlt helyes.

1. hëgyes = hëgyvidékës
2. hëgyës = éles csúcsos
Ennek a hëgyes vidéknek hëgyës a hëgycsúcsa.

1. vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
2. vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.
Eszük veszik, úgy vëszik.

1. elvëszik = ők megszerzik maguknak
2. elveszik = ő eltűnik
Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

1. értëk = én valamit fëlfogok szellemileg
2. értek = ők mëg(/oda)találtak
Értëk némëtül, értek örömök.
 

1. értëm = valamit fëlfogok szellemileg
2. értem = engëmért
Értëm én, hogy értem jöttek.
 

Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzëm mëgértem.

1. eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
2. ëszëm = étkëzëk
Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.

1. ëlég = Na most hagyjátok abba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
2. elég = tűz martalékává válik
Ëlég baj, ha elég.

1. fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
2. felém = irányomban
A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.

1. szëmét = látószërvét
2. szemét = hulladék
Nëm bántja a szëmét a szemét?

1. terem = szëmélyës környezetëm
2. terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.
Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.

1. tëttem = csináltam
2. tëttëm = cselekëdetëm
Rosszul tëttem, mëgbántam e tëttëm.

1. néztek = ők mëgtekintëttek
2. néztëk = ti mëgtekintëttétëk

- Mit néztëk a moziban?
- Amit a többiek is néztek.

1. ëgyenësen = nem kacskaringósan
2. ëgyenësën = rajta a vonalon

ëgyenësen előre az ëgyenësën

1. sejtettem = homályosan utaltam rá nekik
2. sejtëttem = gondoltam, de nem voltam bizonyos benne

Sejtettem velük, hogy nem is sejtëttem.

Ë / Ö párhuzam

Sok ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja. De az e-vel ejtëtteknek soha nincs.

bëgy / bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
 

Az is előfordul, hogy az ë ö váltásnak szintén van jelëntésmëgkülönböztető szerepe.

szëg = fém eszköz, általában fadarabok ëgymáshoz rögzítéséhëz használatos
szög = mértani fogalom
 

Ë / O és E / A párhuzam

Az ë hang párja a mély magánhangzók között az o, míg az e hangé az a.

Példák:

hajtottam - festëttem
hajtattam - festettem

mondhattok - vëhettëk
mondhattak - vëhettek

martok - kentëk
martak - kentek

kacsintottam - tekintëttem
kacsintattam - tekintettem

sarkos - jelës
sarkas - jeles
 

Természetësen az o hangnak a magas magánhangzók közül nëm csak az ë, hanëm az ö is a párja. Az viszont csak akkor válthatná ki az ë hangot, ha a szögedi tájszólás vált volna, válna irodalmi nyelvé, és akkor lëhetne mondani, hogy sejtöttem, vagy leveshöz.

Szavak, amelyekben ë és e is található

brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm,  fërgetegës, këgyelëm, lëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.

Ëszpërënte

Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:
Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së!

Szép, szép, de minek?

A magyar ëgyik állítólagos előnye, hogy az írása fonëtikus. Ebbe az idillbe nëm illik bele az ë jelöletlensége
Minek, hiszën így is ëgyértelmű az írás? Éppen nëm az, fëntebb szerepëlnek a példák. De persze messze nëm këll az írásnak fonëtikusnak lënnie a közölni kívánt információ érthető átadásához.

Ez alapjan viszont az osszes magyar ekezetes betu, - áéíöüóőúű - felesleges, hiszen sokan nem hasznalnak ekezeteket gepeles kozben, pedig ekezetes betukkel jelolt hangok nelkul nem beszel senki, es megis ertheto a mondanivalo.

Valamivel több követkëzetësség tehát - úgy általában is - nëm ártana a magyar helyësírásba.

A hang maga pedig fontos eszköz a magyar beszéd változatosságának mëgőrzéséhëz.

Szép beszéd vërsënyëkën a tájszólás hiba, a zárt ë helyës használatáért viszont többletpont, esetleg különdíj jár.

Aztán, ahogy eddig is volt, ezután is szíve joga lesz mindenkinek máshogy gondolni, mondani, írni.

Véleményëk
 

“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënek kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

Péchy Blanka a magyar nyelvről

„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és a zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között.
Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”

Dr. Grétsy László

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

Kodály Zoltán

Fëlhasznált irodalom:

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk

barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf