Vajon a hely és a hej ugyanúgy hangzik? Vagy csak a h hang azonos bennük?

Nyilván attól függ ki hogy mondja. Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar.

Meg úgy is ír. Csak attól még, hogy egyesek egyformán ejtik a hely és a hej szavakat még nem biztos, hogy így a leghelyesebb. Olyan következtetést levonni pedig ebből a nem a legszebb beszédből, hogy az ë és az ly már kihalt hangok nem csak, hogy tévedés, de az én szememben nem tükröz valami pozitív hozzáállást sem a magyar nyelvhez. Kicsit enyhébb vélemény mikor tájszólásnak minősítik ezeket a hangokat. Számukra is van egy rossz hírem, nem tájszólás, köznyelv.

A jó hír az, hogy aki akarja tudja, ejteni mindkét hangot. Ha "gyárilag" nem tanulta meg a magyar anyanyelvével, akkor majd most megtanulhatja. Ha akarja.

Mivel alig van elérhető, ráadásul korrekt információ a témában, viszont egyesek még a létét sem ismerik, vagy tagadják ezeknek a hangoknak, ezért döntöttem úgy, hogy megírom, amit én tudok. Először a Wikipédiára tëttem szócikknek, de sajnos ütközik a Wikipédia nem az első közlés helye szabállyal.

Ez a cikk a zárt ë-ről szól, a következő az ly-ről fog
 

A zárt ë

 

A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lejegyzésekben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël. Legalább a róla szóló írásomban úgy érzëm stílszërűnek, hogy jelölve lëgyën. Ami persze nëm kicsi többletmunka, hiszën nincs is a magyar billentyűzetën ë betű.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt (hat?): (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - (és a tisza- kőrösvidéki? erről ellentmondásosak a véleményëk) tartalmazza, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe. Tëhát csak három (négy?) (északkeleti, mezőségi, moldvai) nëm. Az északkeleti tájszólásra alapozva alakult ki elsősorban az irodalmi nyelv, ami lëhetségës magyarázat arra, hogy miért nëm tartották fontosnak bëtűvel jelölni a zárt ë-t.

Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése

 

Zárt ë:

É mint  Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde keskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.

Nyílt e:

Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t.

Számomra egész furcsa, hogy vannak akik ezt a két magánhangzót nëm tudják ëgymástól mëgkülönböztetni. Ők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.

A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben

 

1. a: 21,6 %;
2. e: 17,1 %;
3. o: 10,2 %;
4. i: 10 %;
5. ë: 8,9 %;
6. á: 8,8 %;
7. é: 8,8 %;
8. ö: 3,4 %;
9. u: 2,4 %;
10. ó: 2,1 %;
11. ő: 2,1 %;
12. ü: 1,6 %;
13. í: 1,3 %;
14. ú: 1,2 %;
15. ű: 0,6 %.

Jelëntésbeli különbségëk

 

Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában sokszor nëm ëgyértelmű.


1. mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
2. mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
3. mëntek = ők korábban távolodtak
4. mëntëk = ti most elhaladtok
 


Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mentém menten mentëm.
 

1. e = mutatószó
2. ë = kérdőszó
Mëgérëtt-ë e mëggy?

1. helyes = hellyel rëndëlkëző
2. helyës = csinos, rëndben van
Helyës kis bérëlt helyes.

1. hëgyes = hëgyvidékës
2. hëgyës = éles csúcsos
Ennek a hëgyes vidéknek hëgyës a hëgycsúcsa.

1. vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
2. vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.
Eszük veszik, úgy vëszik.

1. elvëszik = ők megszerzik maguknak
2. elveszik = ő eltűnik
Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

1. értëk = én valamit fëlfogok szellemileg
2. értek = ők mëg(/oda)találtak
Értëk némëtül, értek örömök.
 

1. értëm = valamit fëlfogok szellemileg
2. értem = engëmért
Értëm én, hogy értem jöttek.
 

Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzëm mëgértem.

 

1. eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
2. ëszëm = étkëzëk
Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.

1. ëlég = Na most hagyjátok abba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
2. elég = tűz martalékává válik
Ëlég baj, ha elég.

1. fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
2. felém = irányomban
A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.

1. szëmét = látószërvét
2. szemét = hulladék
Nëm bántja a szëmét a szemét?

1. terem = szëmélyës környezetëm
2. terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.
Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.

1. tëttem = csináltam
2. tëttëm = cselekëdetëm
Rosszul tëttem, mëgbántam e tëttëm.

1. néztek = ők mëgtekintëttek
2. néztëk = ti mëgtekintëttétëk

- Mit néztëk a moziban?
- Amit a többiek is néztek.

1. ëgyenësen = nem kacskaringósan
2. ëgyenësën = rajta a vonalon

ëgyenësen előre az ëgyenësën

1. sejtettem = homályosan utaltam rá nekik
2. sejtëttem = gondoltam, de nem voltam bizonyos benne

Sejtettem velük, hogy nem is sejtëttem.

 

Ë / Ö párhuzam

 

Sok ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja. De az e-vel ejtëtteknek soha nincs.

bëgy / bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
 

Az is előfordul, hogy az ë ö váltásnak szintén van jelëntésmëgkülönböztető szerepe.

szëg = fém eszköz, általában fadarabok ëgymáshoz rögzítéséhëz használatos
szög = mértani fogalom
 

Ë / O és E / A párhuzam

 

Az ë hang párja a mély magánhangzók között az o, míg az e hangé az a.

Példák:

hajtottam - festëttem
hajtattam - festettem

mondhattok - vëhettëk
mondhattak - vëhettek

martok - kentëk
martak - kentek

kacsintottam - tekintëttem
kacsintattam - tekintettem

sarkos - jelës
sarkas - jeles
 

Természetësen az o hangnak a magas magánhangzók közül nëm csak az ë, hanëm az ö is a párja. Az viszont csak akkor válthatná ki az ë hangot, ha a szögedi tájszólás vált volna, válna irodalmi nyelvé, és akkor lëhetne mondani, hogy sejtöttem, vagy leveshöz.

Szavak, amelyekben ë és e is található


brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm,  fërgetegës, këgyelëm, lëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.

Ëszpërënte


Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:
Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së!

Szép, szép, de minek?

 

A magyar ëgyik állítólagos előnye, hogy az írása fonëtikus. Ebbe az idillbe nëm illik bele az ë jelöletlensége
Minek, hiszën így is ëgyértelmű az írás? Éppen nëm az, fëntebb szerepëlnek a példák. De persze messze nëm këll az írásnak fonëtikusnak lënnie a közölni kívánt információ érthető átadásához.

Ez alapjan viszont az osszes magyar ekezetes betu, - áéíöüóőúű - felesleges, hiszen sokan nem hasznalnak ekezeteket gepeles kozben, pedig ekezetes betukkel jelolt hangok nelkul nem beszel senki, es megis ertheto a mondanivalo.

Valamivel több követkëzetësség tehát - úgy általában is - nëm ártana a magyar helyësírásba.

A hang maga pedig fontos eszköz a magyar beszéd változatosságának mëgőrzéséhëz.

Szép beszéd vërsënyëkën a tájszólás hiba, a zárt ë helyës használatáért viszont többletpont, esetleg különdíj jár.

Aztán, ahogy eddig is volt, ezután is szíve joga lesz mindenkinek máshogy gondolni, mondani, írni.

Véleményëk
 

“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënek kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

Péchy Blanka a magyar nyelvről

„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és a zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között.
Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”

Dr. Grétsy László

 

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

Kodály Zoltán

Fëlhasznált irodalom:

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk

barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf

A bejegyzés trackback címe:

https://honunk.blog.hu/api/trackback/id/tr52289985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adrienne-Éva · http://www.szeptember.blogspot.com 2010.09.17. 09:08:48

Köszönjük szépën a cikket! Nagyon világos összefoglaló, és remélëm, hogy eljut azokhoz is, akik nëm is gondolnak soha beszédünk elëgyhangúsodására, és eszükbe së jut tudományos munkákat olvasgatni.
Abba mëg még a hozzáértők sëm gondolnak bele, hogy az ë jelëntésmëgkülönböztető szerepének elhanyagolása hányszor tëszi érthetetlenné szavainkat.
A körösvidéki nyelvjárásról határozottan az a tapasztalatom, hogy szintén használja. Anyám sárréti születésű, s bár belőle pesti évtizedei során kikopott, idősebb rokonok teljesen ëgyértelműen mind használták.

Aries MWZ 2011.01.11. 13:51:54

Gyulai vagyok sosem tudtam, miért tudok zsigërből szögediül beszélni. :) Nagyon szépën köszönöm ëzt a hasznos cikkët!

Spiritmonger 2011.02.22. 23:10:33

kedves cikkíró, nem egyszerű a butaság, amit írsz

az irodalmi nyelv és a magyar köznyelvi kiejtés egyféle e betűt használ, és azon túl, hogy ez így egyszerű, külföldiek számára is megtanulható, még arra is jó, hogy mindenki tanuljon meg normálisan, tájszólás nélkül beszélni, szépen, magyarul, az említett pesti e betűvel

az ly kiejtésével ugyanez a helyzet, az megfelel a j betű kiejtésének, ha nem valami tulajdonnév okán van ott

nem értem, mit kell idealizálni a tájszólásokat, most már mindenkinek egyféle magyart kellene beszélni

Spiritmonger 2011.02.22. 23:13:25

a szeg/szög példa az egyik legmodorosabb archaizálás, amit magyar blogon olvastam

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2011.02.23. 01:17:14

@Spiritmonger:

S melyik lëgyën az ëgyféle magyar?
Az ami nekëd tetszik?
Az amelyik a lëhető legszëgényësebb hangkészletű, csak mert pár pesti gyerëknek nincs kellő nyelvérzéke az anyanyelvéhëz sëm és lusta tanulni?

Nëm hiszëm, hogy a leggyëngébb láncszemhëz këllene mindënkinek alkalmazkodnia.

A külföldi magyar nyelvet oktató más anyanyelvű nyelvtanárok jobban tisztában vannak a magyar nyelv hangkészletével, benne az ë-vel és ly-lyel, mint sok magyar, aki anyanyelvként nëm ismerte mëg, és magyar nyelv órán sëm ismertette mëg vele a közoktatás.

Tomé 2013.06.07. 16:17:12

Sziasztok!
Budapesti vagyok és ezért nem is tudom megkülönböztetni a két e hangot. Viszont nagyon érdekel a dolog. Hogyan tudnám megtanulni egyrészt a két különböző kiejtést? Másrészt azt, hogy melyik szóban melyik található?
Értem pl. az említett mentek, mentëk, mëntek és mëntëk közötti különbséget, viszont számomra ezek éppúgy azonosak kiejtésben, mint mondjuk a "nap" vagy az "ég" kétféle jelentése.

Tomé 2013.06.07. 16:54:30

@Tomé: Esetleg tudnál nekëm küldeni listát az ë-s szavakról? Illetve valami hanganyagot, amiből hallhatnám a különbséget. (A nekëmről azért gondoltam, hogy ë-s, mert a nekëd szót is ë-vel írtad a cikkben)

Tomé 2013.06.08. 00:50:59

Jobban utánanéztem a témának és készítëttem ëgy facebook oldalt. Ide várok mindënkit, akit érdëkël a téma:

www.facebook.com/zarte.nyilte

Devourius · http://phono-blog.blogspot.hu/ 2013.07.11. 14:42:45

Érdekes ez az ë-s téma, érdekes ezekről a jelentésbeli különbségekről olvasni. Én diafonémikus-fonémikus hangtani átírásokban szoktam használni, bár nem mindig tudom, hogy adott nyílt e lehet-e zárt, mivel én nem különböztetem meg, bár tudok zárt-e-t ejteni az angoltanulás, angol kiejtés miatt. A szegedi tájszólást ismerem, és tudom, hogy ott mikor vetik be az ö-t, és onnan tudni, hogy hol van ë. Igen ám, de a szegediek nem minden ë-t ö-sítenek, ezért ez a teszt nem biztos, nem ad 100%-os találati arányt. Nyelvjárások sem következetesek, hogy melyik e lehet ë.

Egy kicsit csúsztatásnak érzem viszont annak hangsúlyozását, hogy hú, mennyi nyelvjárás különbözteti meg a kétféle e-t. Valóban, számszerűen a legtöbb nyelvjárás megkülönbözteti, de ez nem jelenti azt, hogy a beszélők többsége is megkülönbözteti. A nyelvjárásos területeken már csak a legidősebb emberek beszélnek tájszólással, a fiatalok az iskola és a tévé miatt a semleges pesti köznyelvet sajátítják el.

Így számolva pedig már csak elég kevesen ejtik különbözően, és ők sem mind ë-nek ejtik!

A másik: tévhit, hogy a magyar nyelv írása fonETikus. Csak fonÉMikus. Fonetikus írású nyelv nem is létezik a világon, legfeljebb csak fonémius. Azaz csak jelentésmegkülönböztető szereppel utal a kiejtésre, de nem teljesen a kiejtés szerint írunk. A zsebkendőből nem lesz pl. zsePkednő írásban, mert az írás legtöbbször nem jelöli a hasonulásokat és egyéb fonetikai apróságokat (pl. megnyúlás, rövidülés). Az ly használata sem utal fonetikusságra.

"Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar." Ez igaz. Sőt, mindenki úgy ír, ahogy akar. A helyesírás betartása ugyanis nem kötelező. Iskolában számon kérik, és hivatalos helyeken, tudományos életben, sajtóban elvárás (azaz nem kötelező), de ezt a szűk esetkört mindenki úgy ír, ahogy akar. Senkit nem vitt még el a nyelvi rendőrség, mert nem a hivatalos helyesírással írt valamit. A helyesírás csak egy technikai szabványajánlás, betartása önkéntes. Ha a bloggazda szereti használni az ë-t, tegye, még azt is megkockáztatom, hogy a helyesírás nem tiltja, hogy kiejtésre utalva ne lehessen kettőspontot tenni a e fölé, vagy ne lehessen pl. szögödi tájszólással írni, esetleg ämbert vagy ämbërt írni. Megint más, hogy aki nem szoktam meg ezeket a jeleket, annak zavaró lehet olvasás tekintetében, ugyanis olvasás közben az ember nem betűnként olvas, hanem szóképekben, ezért van, hogy ha egy szöveg szavaiban összekeverik a betűket, akkor olvasható marad. Az ä és ë viszont eleinte zavarhatja az idegrendszer szókép-azonosítását, bár kis gyakorlással meg lehet szokni.
süti beállítások módosítása