A közös viszonyítási pont az arany.

1 1892-es korona = 1,158 1927-es pëngő.
1 1892-es korona = 4,024 1946-os forint
1 1892-es korona = 2552,134 2014. január elsejei forint.

1 1927-es pëngő = 3,474 1946-os forint.
1 1927-es pëngő = 2202,895 2014. január elsejei forint.

Szándékosan jóval gyëngébb pénzre tervezték a forintot, mint amilyen a békebeli pëngő volt, hogy a nép azt higgye a nagyobb számoktól, hogy jobban él.

1 1946-os forint = 634,166 2014. január elsejei forint.

Azaz a forint mára vásárlóerejének a 99,8424%-át már elveszítëtte. Gyakorlatilag már értéktelenné vált  a bevezetéskori értékéhëz képest.

A mai 20 000 forintos csak annyit ér, mint 1946-ban 31 forint 53 fillér. Pedig akkor 100 forintos is forgalomban volt.

A pénzëk értéke nőtt az elmúlt tizenëgy hónapban (tavaly februárban néztem) az aranyhoz képest 35,526%-kal.

De lësz még ez máshogyan is!

Szerző: Akitlosz

1 komment

Kedvenc fordított mondatom

2013.04.28. 22:58

Hasznos dolgok ezek az internetes fordítóprogramok, ámbár van még hova fejlődniük.

Az alábbi fordítási eredményt kaptam az imént egy mondatra:

"Egy mondat része összejátszások ahogy és hogyan néha szintén hívják elöljárószavak cég nélkül becsomagol."

 

 

 

 

Szerző: Akitlosz

1 komment

Címkék: fordítóprogram

A közös viszonyítási pont az arany.

1 1892-es korona = 1,158 1927-es pëngő.
1 1892-es korona = 4,024 1946-os forint
1 1892-es korona = 3459,145 2013-as (mai) forint.

1 1927-es pëngő = 3,474 1946-os forint.
1 1927-es pëngő = 2985,762 2013-as (mai) forinttal.

Szándékosan jóval gyëngébb pénzre tervezték a forintot, mint amilyen a békebeli pëngő volt, hogy a nép azt higgye a nagyobb számoktól, hogy jobban él.

1 1946-os forint = 859,4595 2013-as (mai) forinttal.

Azaz a forint mára vásárlóerejének a 99,8883%-át már elveszítëtte. Gyakorlatilag már értéktelenné vált  a bevezetéskori értékéhëz képest.

A mai 20 000 forintos csak annyit ér, mint 1946-ban 23 forint 27 fillér. Pedig akkor 100 forintos is forgalomban volt.

De lësz még így së!

Szerző: Akitlosz

2 komment

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
az új Alkotmány előkészítéséért
felelős miniszteri biztos

BELSŐ HASZNÁLATRA!
NEM NYILVÁNOS!

T E R V E Z E T!

2006. MÁRCIUS

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ALKOTMÁNYA

Magyarország, mint az európai népek közösségének egyenjogú tagja,
történelmi hagyományainak – amelyeket a magyar Szentkorona és a
köztársasági eszme is jelképez –, az alkotmányosság egyetemes értékeinek
tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának
megerősítéseként a magyar állampolgárok közössége ünnepélyesen
kinyilvánítja azt az akaratát, hogy – a szabadság, egyenlőség és testvériség
szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és
védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a
népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság
és békés együttműködés alapelvével.

Mindezek jegyében az Országgyűlés elfogadja a Magyar Köztársaság
Alkotmányát.

2

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A Magyar Köztársaság

1. §

(1) Magyarország köztársaság.

(2) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

A szuverenitás

2. §

A hatalom forrása a nép, amely a hatalmat az Alkotmány alapján létrehozott
szervek útján, illetve – az Alkotmányban meghatározott esetekben –
közvetlenül gyakorolja.

3. §

(1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben a béke, a biztonság, a
kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés, valamint más államokkal való
együttműködés érdekében az Alkotmányból eredő, egyes hatásköreinek
gyakorlását – az Alkotmány megváltoztatása jogának kivételével – nemzetközi
szervezetre átruházhatja.

(2) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele
érdekében nemzetközi szerződésben az Alkotmányból eredő, egyes
hatásköreinek gyakorlását – az Alkotmány megváltoztatása jogának kivételével
– az Európai Unióra, illetve az Európai Közösségekre (a továbbiakban együtt:
Európai Unió) átruházhatja, illetve azokat a többi tagállammal közösen
gyakorolhatja, az Európai Uniót alapító szerződésekből fakadó jogok
gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig.

3

(3) Az (1) – (2) bekezdésekben meghatározott nemzetközi szerződés
megkötéséhez való hozzájáruláshoz az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.

Az állam területe

4. §

(1) A Magyar Köztársaság védi az ország területi épségét.

(2) A Magyar Köztársaság területe a fővárosra, megyékre, városokra és
községekre, a főváros kerületekre tagozódik. Törvény más területi egységet is
meghatározhat.

(3) A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.

(4) A várossá és a községgé nyilvánítás feltételeit, a megyék nevét, székhelyét,
a főváros kerületeit, valamint a területszervezési eljárás szabályait törvény
határozza meg.

Az állampolgárság

5. §

(1) Születésével válik magyar állampolgárrá a magyar állampolgár gyermeke.
Magyar állampolgárság ezen kívül törvényben meghatározott feltételekkel,
illetve módon keletkezik vagy szerezhető meg.

(2) Senkit sem szabad állampolgárságától
megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

(3) A magyar állampolgárok között nem szabad különbséget tenni az
állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének módja alapján, és
aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.

(4) A magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és
megszűnésének feltételeit, valamint az állampolgársági eljárást a jelenlevő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény
szabályozza.

és

állampolgársága

4

6. §

(1) A Magyar Köztársaság védi a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok
jogait és törvényes érdekeit. A konzuli védelem körét, eszközeit törvény
határozza meg.

(2) Törvény egyes jogok gyakorlását vagy kötelezettségek teljesítését
magyarországi lakóhellyel való rendelkezéshez kötheti.

Alkotmányos elvek és célok

7. §

Az állam legfontosabb célja a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági
és szellemi jólét elősegítése.

8. §

(1) A közhatalom gyakorlása a hatalommegosztás elvén alapul.

(2) Az állami szervek hatáskörükben az Alkotmányban
jogszabályokban meghatározott keretek között, önállóan járnak el.

és

más

9. §

(1) A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a pártok versengésével
megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti
választás.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem
irányíthat állami szervet. Azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket
párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be, az Alkotmány és törvény
határozza meg.

10. §

A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy
személynek a tevékenysége sem irányulhat a közhatalom alkotmányellenes
megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtokolására. Az ilyen
törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, illetve – törvényben
meghatározott esetben – köteles fellépni.

5

11. §

A Magyar Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amely a gazdasági
tevékenység és a tisztességes verseny szabadságán, a környezet védelmén és a
fogyasztók jogainak védelmén alapul.

12. §

A Magyar Köztársaság támogatja a társadalmi, gazdasági és szociális
érdekegyeztetést, amelyeket törvény szabályoz.

13. §

(1) A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért;
elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését; támogatja önazonosságuk
megőrzésére
irányuló
törekvéseiket;
előmozdítja
egymással
és
Magyarországgal való kapcsolattartásukat.

(2) A Magyar Köztársaság – nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban –
elősegíti a határon túli magyarokat érő jogsérelmek orvoslását.

(3) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarok számára törvényben
meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül
kedvezményeket és támogatásokat biztosít.

(4) Az Országgyűlés és a Kormány a Magyar Köztársaság határain túli magyar
közösségek képviselőivel az őket érintő kérdésekben törvényben meghatározott
módon párbeszédet folytat.

14. §

(1) A Magyar Köztársaság az emberiség fejlődésének előmozdítása, a
nemzetközi béke és biztonság megteremtése és fenntartása érdekében
együttműködik más államokkal.

(2) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és
biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység
megteremtésében.

(3) A Magyar Köztársaság tartózkodik a más államok függetlensége vagy
területi épsége elleni erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől.

Állami jelképek és ünnepek

15. §

(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes
sávból áll, amelyek közül a felső piros, a középső fehér, az alsó pedig zöld
színű.

6

(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje
vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas
halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt áll. A
pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

(3) A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című
költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(4) A Magyar Köztársaság állami jelképeinek használatát törvény szabályozza.

16. §

(1) A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei:
a) március 15-e, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,
b) augusztus 20-a, az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére,
c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A nemzeti ünnepek közül törvény határozza meg a hivatalos állami
ünnepet.

A hivatalos nyelv

17. §

A Magyar Köztársaságban a hivatalos nyelv a magyar.

7

MÁSODIK RÉSZ

AZ A L A P V E T Ő J O G O K

II. FEJEZET

AZ EGYES JOGOK ÉS BIZTOSÍTÉKAIK

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

18. §

(1) Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit sem szabad önkényesen megfosztani.

(2) A halálbüntetés tilos.

(3) Nem minősül az élettől való önkényes megfosztásnak, ha arra mások életét
közvetlenül fenyegető cselekmény elhárításához elengedhetetlenül szükséges
intézkedés következtében kerül sor.

(4) Aki hivatásának gyakorlása során, a hivatás szabályai szerint életét, testi
épségét is köteles kockáztatni, az erre vonatkozó jogszerű vezetői utasítás vagy
parancs teljesítését nem tagadhatja meg.

19. §

Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő.

20. §

(1) Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a
faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti
hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb
helyzet, fogyatékosság, kor, szexuális irányultság szerinti különbségtétel, ha
annak tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka.

(2) A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, különösen a foglalkoztatás, a
munkavégzés és annak díjazása terén, továbbá a házasság és a család
életviszonyaiban.

8

(3) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha a jogalanyok
meghatározott csoportját az alapvető jogok érvényesülése vagy az
esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében részesítik előnyben.

21. §

(1) Senkit sem szabad kínzásnak, továbbá embertelen, megalázó vagy kegyetlen
büntetésnek, illetve bánásmódnak alávetni.

(2) Senki nem küldhető vissza és nem utasítható ki olyan országba, valamint
nem adható ki olyan országnak, ahol feltehetően kínzásnak, továbbá embertelen,
megalázó vagy kegyetlen büntetésnek, illetve bánásmódnak vetnék alá, vagy
halálbüntetés fenyegetné.

A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

22. §

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Bárkit őrizetbe venni, letartóztatni, szabadságától egyéb módon
megfosztani vagy szabadságában korlátozni csak törvényben meghatározott
okból és törvényes eljárás keretében szabad.

(3) A szabadságától megfosztott vagy abban korlátozott személynek joga van
ahhoz, hogy a jogkorlátozás törvényességéről bíróság haladéktalanul, az érintett
személy meghallgatását követően, írásban, indokolt határozattal döntsön. Ha a
jogkorlátozást bíróság – amennyiben törvény rövidebb határidőt nem állapít meg
– negyvennyolc órán belül nem hagyja jóvá, az érintett személyt szabadon kell
bocsátani.

(4) A szabadságában korlátozott személy – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül
is – törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti, hogy a jogkorlátozás
törvényességét bíróság vizsgálja felül.

(5) Szabadságelvonással járó büntetést csak bíróság szabhat ki. Senkit sem
szabad szabadságától azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének
nem tett eleget.

(6) Akinek szabadságát törvénysértően vagy alaptalanul korlátozták, teljes
kárának megtérítésére jogosult.

A rabszolgaság, a kényszermunka és az emberkereskedelem tilalma

23. §

(1) Senkit sem szabad rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

9

(2) Senkit sem szabad kényszermunkára kötelezni vagy kötelező munkára
igénybe venni.

(3) Nem ütközik a (2) bekezdésben meghatározott tilalomba a honvédelmi
kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá a rendkívüli állapot idején
elrendelt munkavégzés, valamint a bűncselekmény elkövetésének gyanúja
miatt fogvatartott, a bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt és az
idegenrendészeti őrizetben tartott személy – törvényben meghatározott célból
és módon való – munkára kötelezése.

(4) Az emberkereskedelem tilos.

Mozgásszabadság

24. §

(1) Minden magyar állampolgár és a Magyar Köztársaságban jogszerűen
tartózkodó más személy az ország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási
helyét szabadon választhatja meg, és az ország területét szabadon elhagyhatja.

(2) A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területéről nem utasítható ki. A
Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó más személy csak
törvényben meghatározott okból és törvényes eljárásban meghozott határozat
alapján utasítható ki.

(4) A kollektív kiutasítás tilos.

Menedékjog

25. §

(1) A Magyar Köztársaság menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar
állampolgároknak, akik faji, vallási okból, továbbá nemzeti hovatartozásuk,
meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, illetve politikai
meggyőződésük miatti üldöztetéstől való megalapozott félelmük miatt az
állampolgárságuk vagy szokásos tartózkodási helyük szerinti országon kívül
tartózkodnak.

(2) A Magyar Köztársaság a menekülők
kötelezettségeinek megfelelően biztosítja.

(3) A menedékjoggal rendelkező személyt – ha törvény másként nem
rendelkezik – a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és
kötelezettségek terhelik.

védelmét

nemzetközi

10

A személyhez fűződő jogok

26. §

(1) Mindenkinek joga van személyisége szabad kibontakoztatásához,
önazonosságának szabad megválasztásához és kinyilvánításához, valamint
testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához.

(2) Mindenkinek joga
sérthetetlenségéhez.

van

az

önrendelkezéshez

és

magánéletének

A családi élet tiszteletben tartásához való jog

27. §

(1) Mindenkinek joga van családi életének tiszteletben tartásához.

(2) A törvényben meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással
házasságot köthet.

(3) Az állam két személy életközösségét törvényben meghatározottak szerint
védelemben részesíti.

A személyes adatok és a magántitok védelméhez való jog

28. §

(1) Minden természetes személyt megillet a személyes adatok védelméhez
való jog.

(2) Személyes adat kezelésére pontosan meghatározott és jogszerű célból
kerülhet sor, ha azt törvény elrendeli vagy ahhoz az érintett hozzájárul.

(3) Az érintett személy tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről,
valamint kérheti a hibás tartalmú adat kijavítását, illetve – ha az adat kezelése
a hozzájárulásán alapult – az adat törlését.

29. §

Mindenkit megillet a képmáshoz, a hangfelvételhez, továbbá a levél-, a
távközlési és a magántitok védelméhez való jog.

A közérdekű adatok megismeréséhez való jog

30. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatokat megismerje és
terjessze.

11

(2) Közérdekű adat a közfeladatot ellátó személy vagy szerv kezelésében levő
olyan rögzített információ, amely nem minősül személyes adatnak.

(3) Törvény személyes adatot közérdekből nyilvános adattá minősíthet,
amelyre alkalmazni kell a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére
vonatkozó szabályokat.

(4) A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az
adatkezelőnek kell bizonyítania döntése jogszerűségét.

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

31. §

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.
Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad
megválasztását, elfogadását, megváltoztatását vagy elhagyását, továbbá azt,
hogy bárki a vallását és meggyőződését vallásos cselekmény, szertartás
végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együtt
nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítsa, gyakorolja, tanítsa vagy
kinyilvánítását mellőzze.

(2) Az azonos hitelvet követők vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal
rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban
együtt: egyház) hozhatnak létre.

(3) Az egyházakat azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

(4) Az egyházak az államtól elválasztva működnek. Az állam világnézetileg
semleges.

(5) Az állam elismeri és biztosítja az egyházak függetlenségét és önállóságát.

(6) Az egyházak alapításának és megszüntetésének feltételeiről a jelenlevő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény
rendelkezik.

A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága

32. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét és az általa ismert
információkat szóban, írásban, sajtó útján, elektronikusan vagy a közlés más
formájában szabadon kinyilvánítsa, terjessze, továbbá arra, hogy az
információkat és más véleményét megismerje.

12

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlásának előzetes
engedélyhez kötése tilos. Törvény az állam tulajdonában levő frekvenciákon
megvalósuló műsorszórást engedélyhez kötheti.

(3) Tilos a háborús propaganda, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása,
vagy egyes társadalmi csoportok alsóbbrendűségének bármilyen formájú
hirdetése, amely hátrányos megkülönböztetést, ellenségeskedést, erőszakra
való felhívást vagy annak támogatását tartalmazza.

33. §

(1) A sajtó, a rádió, a televízió és más tömegtájékoztatási eszköz, valamint a
hírügynökség a tényekről köteles hitelesen és pontosan tájékoztatni.

(2) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség kiegyensúlyozott,
tárgyilagos és pártatlan tájékoztatásra köteles.

(3) Tilos tömegtájékoztatási monopóliumot kialakítani és fenntartani.

Gyülekezési jog

34. §

(1) Mindenkinek joga van a békés és fegyvertelen gyülekezéshez.

(2) Közterületen tartandó gyülekezés törvény alapján, meghatározott területen
és időben megtiltható.

(3) A közterületen való gyülekezés előzetes bejelentésének, megtiltásának és a
jogellenes gyülekezés feloszlatásának szabályairól a jelenlevő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

Egyesülési jog

35. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény által nem tiltott célra másokkal
együtt önkéntesen egyesületet hozzon létre, annak tevékenységében részt
vegyen vagy abból kilépjen.

(2) Az egyesülési jog gyakorlásával szakszervezet és más érdekképviseleti
szervezet is létrehozható.

(3) Az egyesülési jog gyakorlásával létrehozandó szervezet alakításának és
megszüntetésének feltételeiről a jelenlevő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

13

36. §

(1) A pártalapítás és a pártok demokratikus működése – az Alkotmány keretei
között, az egyesülési jogra vonatkozó szabályok szerint – szabad.

(2) A pártoknak
felhasználását.

nyilvánossá

kell

tenniük

bevételeleik

forrását

és

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

37. §

(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy kulturális
vagy nyelvi kötődése alapján valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozónak vallja magát.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek az Alkotmányban
meghatározottak szerint részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

(3) Az Országgyűlés által törvényben meghatározott feltételek szerint elismert
nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a hozzájuk tartozó személyek az
Alkotmányban és a törvényekben biztosított egyéni és kollektív kisebbségi
jogokkal rendelkeznek.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó, a Magyar Köztársaság
területén lakóhellyel rendelkező személyek települési, területi és országos
kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. Önkormányzataikat maguk
választják meg. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról a
jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott
törvény rendelkezik.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek, ezek szervezeteinek, illetve a
kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van különösen kultúrájuk, nyelvük
és hagyományaik ápolásához, intézményeik fenntartásához, anyanyelvüknek
oktatásához, a közéletben, illetve a bírósági, a közigazgatási és más hatósági
eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz, valamint
törvényben meghatározottak szerint az anyanyelvű oktatáshoz és az általuk
lakott település helységnevének saját nyelven való feltüntetéséhez.

A választójog és a népszavazáshoz való jog

38. §

(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy az országgyűlési képviselők
választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban
és népi kezdeményezésben részt vegyen.

14

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti
az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek
választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás
napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint
helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré,
fővárosi főpolgármesterré, önkormányzati testület elnökévé és e tisztségviselők
helyettesévé magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándorlóként vagy
letelepedettként elismert nagykorú személyt megilleti az a jog, hogy a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán – amennyiben a
választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti
az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó
legyen. Az európai parlamenti választójog csak egy tagállamban gyakorolható.

(5) Nem gyakorolhatja választójogát az, aki jogerős ítélet alapján a
cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetve a közügyek
gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, vagy büntetőeljárásban elrendelt
kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem
választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy
más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

39. §

(1) A választójog és a népszavazáshoz való jog általános, egyenlő, a szavazás
közvetlen és titkos. A választásra jogosultak szabadon vesznek részt a
választásban és a népszavazásban. E jogokat csak személyesen lehet
gyakorolni.

(2) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról, továbbá a
választási eljárásról a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(3) A választásokról szóló törvény vagy annak módosítása legkorábban a
kihirdetését követő hetedik hónap első napján léphet hatályba.

15

A közhivatal viselésének joga

40. §

Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének,
képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Kérelmezési és panaszjog

41. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt saját
vagy – annak beleegyezésével – más érdekében, illetve közérdekű ügyben
kérelmet, panaszt vagy javaslatot terjesszen a közhatalom gyakorlásával járó
tevékenységet folytató szerv elé.

(2) A kérelemre, panaszra vagy javaslatra az érintett szerv a törvényben
meghatározott határidőben érdemben köteles választ adni és a szükséges
intézkedést megtenni.

A bírósági és a hatósági eljárással kapcsolatos jogok

42. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogának vagy jogos érdekének védelme
céljából bírósághoz forduljon.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét a törvény
által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás keretében,
ésszerű időn belül tárgyalja vagy kivételesen, tárgyalás nélkül elbírálja, és
határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetve az ellene emelt vádról.

(3) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(4) A bírósági tárgyalás nyilvános. A bírósági határozatot nyilvánosan ki kell
hirdetni. A nyilvánosságot törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

43. §

(1) Bárkit bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani csak olyan
cselekményért vagy mulasztásért szabad, amelyet az elkövetés idején törvény
vagy a nemzetközi jog büntetni rendelt. Nem folytatható büntetőeljárás és nem
szabható ki büntetés azzal szemben, akinek cselekménye az elbíráláskor már
nem bűncselekmény.

(2) A bűnelkövetővel szemben csak a törvényben meghatározott büntetés
alkalmazható. Tilos a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható
büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bűncselekményt az

16

elbírálásakor hatályos törvény a korábbinál enyhébb büntetéssel fenyeget, az
enyhébb büntetést kell kiszabni.

(3) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a
bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(4) Senkivel szemben nem folytatható büntetőeljárás és nem szabható ki
büntetés – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – olyan
bűncselekmény miatt, amelyre nézve vele szemben már jogerős felmentő vagy
elítélő határozatot hoztak. Ez alól törvény a rendkívüli jogorvoslatok esetében
kivételt tehet.

44. §

(1) A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a
védelem joga.

(2) A vádlottnak és védőjének joga van a vád és a bizonyítási eljárás
anyagának megismeréséhez.

(3) A védő a védelem ellátása során a bíróság vagy más hatóság előtt az ügyre
vonatkozóan tett nyilatkozata miatt nem vonható felelősségre.

(4) Senki sem kötelezhető olyan nyilatkozat megtételére, amellyel magát vagy
hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

45. §

(1) Mindenkit megillet a jogi képviselethez való jog a bírósági és a hatósági
eljárás során.

(2) Az állam a jövedelmi és vagyoni helyzetük miatt rászoruló személyek
számára – törvényben meghatározott feltételek szerint – megelőlegezi vagy
viseli a bírósági és a hatósági eljárás költségeit, biztosítja továbbá egyes
ügyekben az ingyenes jogi képviseletet, illetve az ingyenes védelmet.

46. §

(1) A bírósági eljárásban az érintettnek joga van ahhoz, hogy őt a bíróság
személyesen meghallgassa; ez alól törvény kivételt tehet. Az eljárás befejezését
nem hátráltathatja, ha az érintett a meghallgatáshoz való jogával nem kívánt
élni vagy indokolatlanul mulasztott.

(2) A bírósági és a hatósági eljárásban a személyes meghallgatás során
mindenkinek joga van az általa értett nyelv használatához. A tolmácsolás
költségét – ha törvény másképpen nem rendelkezik – az állam viseli.

17

47. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyben a bírósági vagy a
hatósági eljárás megindításáról és a rá vonatkozó döntésről tudomást szerezzen.

(2) Mindenki jogorvoslattal élhet törvényben meghatározott módon a bíróság
vagy a hatóság rá vonatkozó határozata ellen. A jogorvoslati jogot – a kisebb
jelentőségű ügyekben vagy a jogviták ésszerű időn belüli elbírálása
érdekében – törvény kizárhatja.

A tulajdonhoz és az örökléshez való jog

48. §

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.

(2) A szellemi tulajdon tárgyai törvényben meghatározott módon részesülnek
jogi oltalomban.

(3) Mindenki szabadon rendelkezhet tulajdonával. A tulajdon társadalmi és jogi
kötelezettségekkel jár.

(4) A tulajdon különböző formái egyenlő védelemben részesülnek.

(5) A tulajdonhoz való jogot korlátozni, illetve annak gyakorlását
kötelezettséggel terhelni közérdekből, törvényben meghatározott esetben és
módon szabad.

(6) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből,
törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali
kártalanítás mellett szabad.

(7) Az állam kizárólagos, illetve tartós tulajdonának körét törvény határozza
meg.

A foglalkozás szabad megválasztásához való jog

49. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy foglalkozását szabadon válassza meg.

(2) A foglalkozás szabad megválasztásához való jog kiterjed a munka szabad
megválasztására, a munkavállalás és a vállalkozás szabadságára.

18

A munkához és a pihenéshez való jog

50. §

(1) Mindenkinek joga van a munkához.

(2) A munkához való jog biztosítása érdekében az állam

a) elősegíti a minél teljesebb foglalkoztatást,

b) szabályozza a munkavállalók jogait, a munkavégzés egészségügyi
követelményeit és biztonságos feltételeit, valamint a legalacsonyabb munkabér
nagyságát,

c) szabályozza és működteti az ingyenes munkaközvetítés és a munkanélküli
ellátás rendszerét,

d) szabályozza és támogatja az átképzés és a továbbképzés rendszerét,

e) gondoskodik a b) pontban foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzéséről és
a munkaügyi vitákat elbíráló szervek működtetéséről.

51. §

(1) Minden munkavállalónak joga van az egészséges, biztonságos és az emberi
méltóságot nem sértő munkafeltételekhez.

(2) A munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes
életszínvonalat biztosító méltányos díjazásra.

(3) A munkavállalónak joga van a pihenésre és a szabadidőre. Az állam ennek
érdekében szabályozza a munkaidőt, a rendszeres fizetett szabadságot,
valamint a munkaszüneti napokra járó díjazás feltételeit és mértékét.

(4) Senkit sem szabad jogszerű és valós indok nélkül elbocsátani.

A fiatalok és a szülők munkahelyi védelme

52. §

(1) Törvény határozza meg a fiatalok foglalkoztatásának feltételeit a
nagykorúság elérése előtt. A fiatal munkavállalókat életkoruknak megfelelő
munkafeltételek illetik meg, amelyek nem sérthetik biztonságukat,
egészségüket, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket.

(2) A szülőnek joga van különleges munkafeltételek és fizetett szabadság
biztosítására gyermek vállalásának és nevelésének támogatása érdekében,
továbbá az e minőségével összefüggő okból történő elbocsátás elleni
védelemre.

19

Sztrájkjog

53. §

A munkavállalóknak gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából –
törvényben meghatározott feltételekkel – joguk van a sztrájkhoz.

Az egészséghez, a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez való
jog

54. §

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van az egészséghez és annak
védelméhez, a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez.

55. §

Az egészséghez való jog biztosítása érdekében az állam

a) meghatározza az egészségi állapot megőrzését, védelmét és fejlesztését
szolgáló népegészségügyi célokat, szervezi és irányítja megvalósításukat,

b) meghatározza a népegészségügyi, járványügyi előírásokat és az
élelmiszerbiztonság követelményeit, valamint gondoskodik hatósági
ellenőrzésükről,

c) kialakítja az egészségügyi ellátások rendszerét, szabályozza az egészségügyi
szolgáltatások általános szakmai követelményeit, igénybevételének módját és
feltételeit, ellenőrzi azok megtartását,

d) támogatja az egészséges életmód folytatását és a testedzést.

56. §

A szociális biztonsághoz való jog érvényesülése érdekében az állam

a) biztosítja öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, önhibán kívül
bekövetkezett munkanélküliség vagy szociális rászorultság esetén az emberhez
méltó megélhetést nyújtó, törvényben meghatározott ellátásokat,

b) intézkedéseket tesz a tartósan egészségkárosodott és a testi vagy szellemi
fogyatékkal élő személyek – életkörülményeikhez igazodó – képzésének,
foglalkoztatásának és társadalmi beilleszkedésének elősegítésére,

c) elősegíti az állampolgárok megfelelő lakhatását.

20

57. §

(1) Az állam az egészségügyi és szociális ellátáshoz való jogot a
társadalombiztosítás útján, valamint az egészségügyi és szociális intézmények
rendszerének meghatározásával, illetve egészségügyi és szociális intézmények
fenntartásával biztosítja.

(2) Törvény egyes egészségügyi vagy szociális ellátások igénybe vételét
társadalombiztosítási járulék fizetéséhez kötheti.

(3) A társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék
alapját és mértékét, valamint a járulékfizetés alóli mentességeket törvény
határozza meg.

(4) Az állam elismeri a magánbiztosítás szabadságát, és támogatja az
öngondoskodás különböző formáit.

58. §

(1) Az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében az állam

a) valósághű tájékoztatást
következményeiről,

b) intézkedéseket tesz a természetes és az épített környezet megóvására, az
ökológiai egyensúly fenntartására, a növény- és állatvédelemre, az élőhelyek
védelmére, a természeti erőforrások megóvására, a környezeti károk
megelőzésére, illetve mérséklésére és a köztisztaság biztosítására.

(2) A környezeti károkozásért a károkozó – törvényben meghatározottak
szerint – kártérítést fizet.

ad

a

környezet

állapotáról

és

annak

Az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra szabadsága

59. §

(1) Az állam biztosítja a tanulás és a tanítás szabadságát.

(2) Az alapfokú oktatás kötelező. A gyermek tankötelezettségének korhatárát
törvény állapítja meg.

(3) A tankötelezettség ideje alatt az oktatás az állami oktatási intézményben
tandíjmentes, a jövedelmi és vagyoni helyzete miatt rászoruló gyermek
számára pedig ingyenes.

(4) A közép- és felsőfokú oktatás mindenki számára képességeinek
megfelelően hozzáférhető.

21

(5) A szülő megválaszthatja, hogy gyermeke milyen nevelésben és oktatásban
részesüljön. Az oktatási intézmények között szabadon lehet választani.

60. §

(1) Az állam meghatározza az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények
rendszerét, oktatási intézményeket tart fenn, és törvényben meghatározott
módon támogatja a más által fenntartott oktatási intézményeket.

(2) Oktatási intézmény – törvényben meghatározott feltételek szerint –
szabadon alapítható.

(3) Az állam szakmai ellenőrzést gyakorol az oktatási intézmények felett.

(4) A felsőfokú oktatási intézmények – törvényben meghatározott feltételek
szerint – autonómiával rendelkeznek.

61. §

(1) A tudományos kutatás, a művészeti alkotás és a kulturális tevékenység
szabad. Az állam védi és támogatja az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit,
védi a magyar nyelvet.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét
megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

A gyermekek jogai

62. §

(1) A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a család, a
társadalom és az állam részéről. A hatóságok és a magánintézmények
gyermekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek érdeke az elsődleges
szempont.

(2) A házasságból született gyermek jogai azonosak a házasságon kívül
született gyermek jogaival.

(3) Az állam biztosítja a gyermek jogát az állampolgársághoz, az
anyakönyvezéshez, a névviseléshez és a sorsát érintő döntésekben érettségének
megfelelően szándéka kinyilvánításához.

(4) Az állam gondoskodik a testi vagy szellemi fejlődésében akadályozott,
továbbá a gondviselő nélkül maradt, az elhanyagolt és a bántalmazott
gyermekről.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szüleivel kapcsolatot tartson. Ez a jog
kizárólag a gyermek érdekében, törvényben meghatározott esetekben, bírói
döntéssel korlátozható.

22

(6) Az állam támogatja a kiemelkedően tehetséges gyermek képességeinek
kibontakoztatását.

(7) A szülő köteles gondoskodni a gyermek tartásáról, neveléséről,
tankötelezettsége alatt iskoláztatásáról, és a gyermek harmonikus testi, szellemi
és erkölcsi fejlődésének biztosításáról.

III. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS
SZABÁLYOK

Az alapvető jogok és az alapvető kötelezettségek szabályozása

63. §

(1) A Magyar Köztársaság elismeri és védi az ember veleszületett,
elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogait. Az állam elsőrendű
kötelezettsége az alapvető jogok érvényesülésének biztosítása és védelme.

(2) Az alapvető jogok és az alapvető kötelezettségek tartalmát és
érvényesülésük lényeges biztosítékait törvény szabályozza. Alapvető jog
korlátozására csak törvényben kerülhet sor.

(3) Alapvető jog csak másik alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték, illetve intézmény védelme érdekében, elkerülhetetlen
esetben, a feltétlenül szükséges – a nemzetközi szerződésekben
megengedettnél nem nagyobb – mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan
és az ennek elérésére alkalmas módon, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.

Az alapvető jogok gyakorlása és védelme

64. §

(1) Az alapvető jogok és azok védelme – természetüknek megfelelően – a jogi
személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet is megilletik.

(2) Törvényben meghatározott alapvető kötelezettség teljesítése a jogi személyt
is terheli.

(3) Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti, illetve
e jogok megsértése esetén bírósághoz fordulhat.

23

(4) Ha az állam, vagy az, aki az állam nevében eljár, működése során bárkinek
alapvető jogainak megsértésével jogellenesen kárt okoz, az állam köteles azt
megtéríteni. A károsult e jogát bíróság előtt érvényesítheti.

Hivatás gyakorlásával vagy tisztség betöltésével járó korlátozások

65. §

(1) A köztársasági elnök, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, az Állami
Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke,
az országgyűlési biztos, továbbá a honvédség és a rendvédelmi szervek
hivatásos és szerződéses állományú tagja

a) nem lehet pártnak tagja,

b) párt nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó
tevékenységet.

(2) A köztisztviselő párt nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános
közszerepléssel járó tevékenységet.

66. §

A bíró, az ügyész, a honvédség és a rendőrség hivatásos és szerződéses
állományú tagja, valamint a közszolgáltatást végző szerv dolgozója
sztrájkjogának gyakorlását törvény korlátozhatja.

24

HARMADIK RÉSZ

A JOGRENDSZER

IV. FEJEZET

A JOGSZABÁLYOK

Alapvető szabályok

67. §

A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenkire kötelező, a jogszabályok és a
jogalkalmazói döntések érvényességének alapja.

68. §

(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Alkotmányban
meghatározott jogalkotó szervek által alkotott és törvényben meghatározott
módon kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

(2) A törvények és rendeletek a hatályuk szerint mindenkire kötelezőek.

69. §

A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés az Alkotmányt és törvényt,
b) a Kormány és a miniszterelnök rendeletet,
c) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet,
d) a miniszter rendeletet,
e) a helyi önkormányzat rendeletet.

70. §

(1) Jogszabály az Alkotmánnyal, rendelet [69. § b)-e) pontja] törvénnyel,
miniszteri rendelet kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel és a Magyar
Nemzeti
Bank
elnökének
rendeletével,
önkormányzati
rendelet
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletével és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.

(2) A jogalkotási felhatalmazás
felhatalmazást nem adhat.

jogosultja

a

szabályozásra

további

25

Törvény

71. §

(1) Az Alkotmány határozza meg azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben
kell szabályozni. Az Országgyűlés bármely más tárgykörben is törvényt
alkothat.

(2) Ha valamely társadalmi viszonyt vagy jogintézményt törvény szabályoz,
akkor annak alapvető tartalmát, biztosítékait és korlátait a törvény határozza
meg. Részletes végrehajtási szabályok – a törvényben foglalt felhatalmazás
alapján és keretei között – rendeletben is megállapíthatók.

Kormányrendelet és miniszterelnöki rendelet

72. §

(1) A Kormány rendeletet ad ki

a) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem
tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy

b) bármely tárgykörben törvényben kapott felhatalmazás alapján és annak
keretei között, a törvény végrehajtása céljából, a részletes szabályok
megállapítására.

(2) A miniszterelnök a Kormány rendeletalkotási hatáskörének keretei között
halaszthatatlan esetben rendeletet adhat ki. A miniszterelnöki rendelet hatályát
veszti, ha azt a Kormány a soron következő ülésén nem hagyja jóvá.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete

73. §

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az Alkotmányban meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki törvényben kapott felhatalmazás alapján és
annak keretei között, a törvény végrehajtása céljából, a részletes szabályok
megállapítására.

26

Miniszteri rendelet

74. §

A miniszter feladatkörében rendeletet ad ki, ha arra törvényben vagy
kormányrendeletben felhatalmazást kapott, a felhatalmazó jogszabály
végrehajtásához szükséges részletes szabályok megállapítására.

Önkormányzati rendelet

75. §

A helyi önkormányzat rendeletet ad ki

a) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem
tartozó és az ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályban nem
szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy

b) törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján és
keretei között, annak végrehajtása céljából, a helyi sajátosságoknak megfelelő
részletes szabályok megállapítására.

A magyar jog és az Európai Unió jogának viszonya

76. §

Ha törvény vagy rendelet az Európai Unió alapító szerződéseivel vagy
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával ellentétes rendelkezést tartalmaz, az
Európai Unió alapító szerződéseit vagy jogi aktusát kell alkalmazni.

A jogszabály személyi és területi hatálya

77. §

(1) A jogszabály személyi hatálya kiterjed a magyar állam területén minden
természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
valamint a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak a magyar
állam területén.

(2) Az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi
területére, a többi jogszabály hatálya az állam egész területére kiterjed.

(3) A jogalkotó az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, annál
szűkebben is meghatározhatja a jogszabály személyi és területi hatályát.

27

A jogszabály hatályba lépése

78. §

(1) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem vonhat meg jogot vagy
kedvezményt, nem állapíthat meg új vagy a korábbinál hátrányosabb
kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé.

(2) A jogszabályt olyan időpontban kell hatályba léptetni, hogy alkalmazásához
a kihirdetésétől számítva elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre.

A jogszabály kihirdetése

79. §

(1) A jogszabályt – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar
Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat hivatalos lapjában vagy
a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(3) A jogszabályokat elektronikus formában is közzé kell tenni.

A jogalkotás szabályozása

80. §

A jogalkotásra, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre
vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

A TÖRVÉNYALKOTÁSI ELJÁRÁS

Törvény kezdeményezése

81. §

(1) Törvényt – az Alkotmány megváltoztatására irányuló javaslat kivételével –
megszövegezett és indokolással ellátott törvényjavaslat formájában, a Kormány
vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) Népi kezdeményezésként – törvényjavaslat formájában – ötvenezer, az
országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező magyar
állampolgár (a továbbiakban: választópolgár) kezdeményezhet törvényt.

28

A törvényjavaslat elfogadása

82. §

A határozatképes Országgyűlés törvényjavaslatot – amennyiben az Alkotmány
másként nem rendelkezik – az ülésen jelenlevő országgyűlési képviselők több
mint felének szavazatával fogadhat el.

A törvény kihirdetése

83. §

(1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon
belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.

(2) A köztársasági elnök a törvényt annak kézhezvételétől számított tizenöt
napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül
aláírja, elrendeli a törvény kihirdetését, és erről az Országgyűlést
haladéktalanul értesíti.

84. §

(1) Ha a köztársasági elnök a törvényalkotási eljárást, illetve a törvényt vagy
annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, a 83. § (2)
bekezdésében meghatározott határidőn belül az Alkotmánybíróságnál
indítványozhatja a törvény vagy annak rendelkezése alkotmányosságának
előzetes vizsgálatát.

(2) Az Alkotmánybíróság az ügyben soron kívül határoz.

(3) Ha az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet, a
köztársasági elnök visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, amely
gondoskodik az alkotmányellenesség megszüntetéséről. Az Országgyűlés
elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles
aláírni és öt napon belül elrendelni a kihirdetését.

(4) Ha az Alkotmánybíróság nem állapította meg a törvény
alkotmányellenességét, a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság
határozatának kézhezvételétől számított öt napon belül a törvényt aláírja, és
elrendeli a kihirdetését.

85. §

(1) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy valamelyik rendelkezésével nem
ért egyet, e véleményét megindokolva a törvényt a 83. § (2) bekezdésében
meghatározott határidőn belül megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.

29

(2) Az Országgyűlés a törvényt soron kívül megtárgyalja, és elfogadásáról
ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt
a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül elrendelni a kihirdetését.

(3) Ha az ismételten elfogadott törvény szövege megváltozott, e változással
összefüggésben a köztársasági elnök a 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

VI. FEJEZET

A NEMZETKÖZI JOG ÉS A MAGYAR JOGRENDSZER
VISZONYA

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai

86. §

(1) A Magyar Köztársaság elfogadja és jogrendszere részének ismeri el a
nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait, a nemzetközi
szokásjog szabályait, valamint az államok közössége által elismert általános
jogelveket.

(2) Ha törvény vagy rendelet a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályával ellentétes rendelkezést tartalmaz, a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályát kell alkalmazni.

A nemzetközi szerződések

87. §

(1) A nemzetközi szerződéseket a Kormány készíti elő.

(2) A Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződést a (3)-(5)
bekezdésben meghatározottak szerint a köztársasági elnök és a Kormány
köthet.

(3) A köztársasági elnök köti meg azokat a nemzetközi szerződéseket,
amelyek

a) tartalmukból vagy a szerződő felek akaratából következően megerősítést
igényelnek,

b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érintenek, vagy

c) a jogalanyok számára közvetlenül jogokat és kötelezettségeket állapítanak
meg.

30

(4) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott nemzetközi szerződések
megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.

(5) A (3) bekezdésben fel nem sorolt nemzetközi szerződéseket a Kormány
köti meg.

88. §

(1) Ha a nemzetközi szerződés megkötéséhez az Országgyűlés hozzájárulása
szükséges, azt törvényben, egyéb esetekben kormányrendeletben vagy
miniszterelnöki rendeletben – annak nemzetközi jogi hatálybalépését
megelőzően – ki kell hirdetni.

(2) Törvény és rendelet nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel, rendelet
nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelettel vagy miniszterelnöki
rendelettel nem lehet ellentétes.

89. §

A nemzetközi szerződések megkötésével összefüggő eljárás részletes
szabályait törvény állapítja meg.

A nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálata

90. §

alkotmányosságának

(1) Nemzetközi
kezdeményezheti

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága és az országgyűlési képviselők
egyötöde a 87. § (3) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott nemzetközi
szerződések esetében, az Országgyűlés hozzájárulásának megadása előtt,

b) a köztársasági elnök a 87. § (3) bekezdésében meghatározott nemzetközi
szerződések esetében, azok megkötése előtt,

c) a Kormány a 87. § (3) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott
nemzetközi szerződések esetében, az Országgyűlés hozzájárulásának
megadása előtt, egyébként a nemzetközi szerződés megkötése előtt.

(2) Ha az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetközi szerződés
alkotmányellenes, az mindaddig nem köthető meg, amíg az
alkotmányellenesség fennáll.

szerződés

előzetes

vizsgálatát

91. §

(1) Nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányosságának utólagos
vizsgálatát bárki kezdeményezheti.

31

(2) A kihirdető jogszabály megsemmisítése a Magyar Köztársaság nemzetközi
kötelezettségeit nem érinti.

32

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAM

VII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Az Országgyűlés feladatai

92. §

(1) Az Országgyűlés népképviseleti szerv, amely az Alkotmány és a törvények
alapján gyakorolja az alkotmányozó és a törvényhozó hatalmat, meghatározza
a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ellenőrzi a végrehajtó hatalom
működését, továbbá a népszuverenitásból eredő más jogokat gyakorol.

(2) E jogkörében az Országgyűlés különösen a következő hatásköröket
gyakorolja:

a) megalkotja az Alkotmányt,
b) törvényeket hoz,
c) elfogadja a központi költségvetést és a végrehajtásáról szóló zárszámadást,
d) meghatározza az ország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének
irányait,
e) közkegyelmet gyakorol,
f) megválasztja az Alkotmányban és a törvényekben meghatározott
tisztségviselőket,
g) dönt a Kormány megbízatását érintő bizalmi kérdésben,
h) országos népszavazást rendel el,
i) az Alkotmányban meghatározott esetekben dönt a köztársasági elnök
hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájárulásról,
j) dönt – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – a honvédség
külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a honvédség
békefenntartó műveletekben való részvételéről, külföldi hadműveleti területen
végzett humanitárius tevékenységéről, továbbá a honvédség külföldi, illetve a
külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról,
k) dönt a védelmi állapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint a
békekötésről szóló nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájárulásról.

33

(3) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásának
joga – ha az Alkotmány vagy törvény így rendelkezik – magában foglalja a
tisztségviselők megbízatása megszüntetésének jogát is.

Az országgyűlési képviselők választása

93. §

(1) Az Országgyűlés választott országgyűlési képviselőkből álló testület.

(2) Országgyűlési képviselői mandátumot egyéni választókerületben, valamint
listán lehet elnyerni.

(3) Listát párt állíthat. Listán az a párt szerezhet mandátumot, amely az
érvényes szavazatoknak a törvényben meghatározott részét megszerezte.

Az Országgyűlés megalakulása és működése

94. §

(1) Az Országgyűlés alakuló ülését – a választás hivatalos eredményének
megállapítását követő egy hónapon belüli időpontra – a köztársasági elnök
hívja össze. Az országgyűlési képviselők mandátumuk igazolását követően az
Országgyűlés előtt esküt tesznek. Az Országgyűlés a képviselők eskütételével
alakul meg.

(2) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-
jétől június 15-éig és szeptember 1-jétől december 15-éig. A rendes
ülésszakon minden héten legalább két ülésnapot kell tartani, amelyek közül az
egyik napon a kérdések és interpellációk elmondására és megválaszolására
megfelelő időt kell biztosítani.

(3) A köztársasági elnöknek, a Kormánynak vagy az országgyűlési képviselők
egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy
rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás
indokát, a napirendet és a javasolt időpontot.

(4) Az Országgyűlés ülésszakának és az egyes üléseknek az összehívásáról az
Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(5) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egyszer,
legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt az
Országgyűlés elnöke az országgyűlési képviselők egyötödének írásbeli
kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belüli
időpontra – köteles az Ors

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarország 2004., az Európai Unióba lépésig önellátó volt cukortermelésből. Öt cukorgyár működött. 1990-ben még tizenkettő.

Az Európai Unió 2006-ban úgynevezett cukorreformot hajtott végre Mariann Fischer Boel, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos javaslatára. A reform célja, hogy az EU cukortermelését évi hatmillió tonnával csökkentse. Évi tizenhét és fél millió tonnáról tizenegy és fél millió tonnára. Ennek eszközei pénzbeli támogatások azok számára, akik átállnak más termesztésére, termelésére, illetve kötelező hozzájárulás a szerkezetátalakítási alaphoz azok számára, akik nem hajlandók eléggé csökkenteni a cukortermelésüket, cukorrépa termesztésüket. A reform oka, hogy az EU exporttámogatást adott az európai cukor exportálóknak, akik így tisztességtelen előnyhöz jutottak a világpiacon, ami miatt a Kereskedelmi Világszervezet elmarasztalta az Európai Uniót. Magyarország erről persze nem tehetett.

Ezt a reformot a magyar kormány is megszavazta, Gráf József földművelésügyi miniszter akkor azt ígérte, hogy ez nem jelent majd gyárbezárást. Azóta az ötből négy cukorgyár bezárt, a cukorrépa termesztés negyedére esett vissza a cukorreform előtti szinthez képest. Magyarország már kétszer annyi cukrot importál, mint amennyit előállít, ez utóbbi már csak 105 000 tonna évente. Cukorreform előtt 402 000 tonna volt, tehát még bőven jutott exportra is a magyar cukorból. Természetesen a magyar cukorgyártás nyereséges volt, a magyar cukoripart egyértelműen az EU cukorreformja és a szocialista magyar kormány ehhez való asszisztálása tette tönkre. Az importcukorért persze euróval kell fizetni. Közben a magyarok Ausztriába járnak cukrot vásárolni, mert már ott is jóval olcsóbb a cukor, mint Magyarországon.

 

Mi haszna és értelme is van Magyarország számára egy olyan szervezetben tagnak lenni, amelyik a mezőgazdaságunkat és a feldolgozóiparunkat leépítteti, munkanélküliséget okozva ezzel? Szégyenszemre kiváló mezőgazdasági adottságai ellenére Magyarország már a saját szükségleteit sem képes kielégíteni. Inkább drága pénzért euróért importál annyira drága cukrot, amit már nem is érdemes Magyarországon megvenni, mert olcsóbb külföldön bevásárolni, ahelyett hogy az ország maga gyártana, munkahelyeket megőrizve ezzel, és még exportbevételre is szert lehetne tenni. Nem kifelé menne az euró az országból, hanem befelé jönne.

Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet bölcs döntésükért azon honfitársaimnak, akik igennel szavaztak Magyarország EU csatlakozására és/vagy a szocialistákra.

Megcsináltátok.

 

 

 

 

 A szabadságharc tábornokai között sok az ismert és még több a kevésbé ismert. Az aradi 13 közötti 12 tábornokot mindenki ismeri. Bem, Görgei és Klapka neve is ismerősen cseng. Engem mindig is érdekelt volna az összes honvédtábornok, de soha sehol nem találtam a teljességre törekvő felsorolást, listát.

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy hány honvédtábornok volt 1848-1849-ben!
Te ott? Mennyi? Biztos vagy benne? Mérget ne vegyél rá! Egyéb tipp?

Én régóta gyüjtögetem az adatokat, de csak ma találtam meg a 42-iket, és még mindig nem vagyok benne biztos, hogy több nincs (hiszen már az eddigi 41-et is nagyon soknak tartottam, aztán még mindig találtam.)

Úgyhogy mivel ilyen összesítést nem találtam kénytelen voltam magam összevadászgatni a tábornokokat. Az így elkészült listát hiánypótlónak érzem, legalább nekem hiányzott, ezért készítettem. Mivel ahogy látom elég nagy a káosz a honvédtábornokok ismeretében, azaz gyakorlatilag senki sem tudja hányan is voltak, ezért közzéteszem az adataimat, hátha másokat is érdekel, és így nekik már nem kell ennyit keresgélniük, illetve hátha ki tudják egészíteni hasznos észrevételekkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Honvédtábornokok
Név származás Rang Kinevezés Megtorlás Megjegyzés  
Moga, Ioan román altábornagy 1848.06.21 5 év börtön, rangtól megfosztás  
Kiss Ernő örmény, magyar altábornagy 1848.12.22 halál, kivégzés   vezérőrnagy 1848.10.12
Dembiński, Henryk gróf lengyel altábornagy 1849.01.21 elmenekült      
Vetter von Doggenfeld, Anton osztrák, magyar altábornagy 1849.03.08 elmenekült   vezérőrnagy 1848.11.05
Bem, Józef Zachariasz lengyel altábornagy 1849.04.01 elmenekült      
Mészáros Lázár magyar altábornagy 1849.04.15 halál, elmenekült vezérőrnagy 1848.05.26
Guyon-Debaufre, Richard gróf francia, angol altábornagy 1849.10.28 elmenekült utólagos kinevezés vezérőrnagy 1849.04.02
Teleky Ádám magyar vezérőrnagy 1848.08.21 rang és nyugdíj megfosztás  
Görgői és toporczi Görgei Artúr német, magyar vezérőrnagy 1848.10.15 kegyelem Miklós cár kérésére  
Majthényi István báró magyar vezérőrnagy 1848.10.20 6 hónap börtön, rang megfosztás  
Schweidel, Joseph német vezérőrnagy 1848.10.28 halál, kivégzés      
Bakonyi Sándor magyar vezérőrnagy 1848.10.30 rang megfosztás    
Lázár György gróf magyar vezérőrnagy 1848.10.30 halál, 10 év börtön, kegyelem  
Baldacci Manó báró osztrák, magyar vezérőrnagy 1848.10.30 2 év börtön, rangtól megfosztás  
Fack József ? vezérőrnagy ? ?      
von Eichenhain Friedrich, Eder német/osztrák? vezérőrnagy 1848.11.? rang megfosztás 1849.02.13 fogságba esett Eszéknél
Perczel Mór magyar vezérőrnagy 1848.11.01 elmenekült civil    
Répásy Mihály magyar vezérőrnagy 1848.12.02 elhunyt kolerában 1849.07.30    
Esterházy Sándor gróf magyar vezérőrnagy 1848.12.13 felmentik      
Damjanich János szerb vezérőrnagy 1848.12.20 halál, kivégzés      
Vécsey Károly gróf magyar vezérőrnagy 1848.12.22 halál, kivégzés      
Gyulai Gaál Miklós magyar vezérőrnagy 1849.01.01 halál, 20 év börtön Arad ostromlója  
Csuha Antal magyar vezérőrnagy 1849.01.09 ? Pétervárad védője  
Török Ignác magyar vezérőrnagy 1849.01.28 halál, kivégzés      
Hadik Gusztáv magyar vezérőrnagy 1849.02.? 18 év börtön, kegyelem Szegedi hadosztály
Lahner, Georg német vezérőrnagy 1849.02.17. halál, kivégzés      
Aulich, Ludwig német vezérőrnagy 1849.02.27 halál, kivégzés      
Lenkey János magyar vezérőrnagy 1849.03.15 életfogytiglan      
Klapka György cseh-morva, német vezérőrnagy 1849.04.01 amnesztia Komáromért  
Gáspár András magyar vezérőrnagy 1849.04.02 10 év börtön, kegyelem    
Nagysándor József magyar vezérőrnagy 1849.04.07 halál, kivégzés      
Czetz János örmény,magyar vezérőrnagy 1849.05.07 elmenekült legfiatalabb  
Knezić, Karlo horvát vezérőrnagy 1849.05.07 halál, kivégzés      
Wysocki, Józef lengyel vezérőrnagy 1849.05.07 elmenekült      
Dessewffy Arisztid gróf magyar vezérőrnagy 1849.06.02 halál, kivégzés      
Pölt von Pöltenberg, Ernst Ritter osztrák vezérőrnagy 1849.06.07 halál, kivégzés      
Kmety György magyar vezérőrnagy 1849.06.26 elmenekült      
Kiss Pál macedón, román vezérőrnagy 1849.06.26 halál, kegyelem    
Pikéthy Gusztáv francia vezérőrnagy 1849.06.26 10 év börtön, kegyelem    
Leiningen-Westerburg, Karl gróf német vezérőrnagy 1849.07.01 halál, kivégzés      
Gál Sándor magyar vezérőrnagy 1849.07.29 elmenekült      
Freiherr von Stein, Maximilian Eugen báró osztrák vezérőrnagy 1849.10.28 elmenekült utólagos kinevezés  

 

 

Közülük az utolsó báró Maximilian Eugen Freiherr von Stein csak a szabadságharc leverése után, 1849. október 28-án kapta meg a tábornoki kinevezését Kossuth Lajostól. Vele egyidőben az 1849. április másodika óta tábornok Richard Guyon-Debaufre altábornagyi előléptetésben részesült.

Fack józsef honvédtábornokról a létén és a kinevezésének körülbeli idején (1848. október-november) kívül semmiféle információt nem találtam.

A honvédtábornokok közül egy sem esett el csatában, a kolerában elhunyt Répásy Mihályon kívül minden megérték a háború végét, bár többen már korábban fogságba estek, sokszor önként hagyták el a magyar szabadság ügyét, bár ennek ellenére a felelősségre vonást egyikük sem kerülte el, csak a súlyosabb büntetéseket.

Véleményem szerint a legnagyobb akadály a királyság, mint államforma visszaállításának útjában az, hogy az ezt támogatók egy jelentős része nem a Magyar Királyságot akarja helyreállítani úgy általánosságban, a magyar szót magyarnak értve, hanem legitimista alapon a Habsburg uralom visszatérésének eszközeként tekint rá.

Azaz nem a magyar nemzeti érdekek vezérlik őket, hanem éppen a magyar nemzet érdekeit szorítanák hátrébb
az isten (értsd a katolikus egyház)
és a király (értsd a Habsburgok)
érdekei mögé.

A "Habsburg utálat" létezéséről tudomást vesznek, de nem foglalkoznak vele.

Mert ahogy az alábbi interjúban Pánczél Hegedűs János mondja

A legtöbb "ellenvetéssel történészként nincs is semmilyen kedvem és fegyverzetem sem hadakozni."

Megértem. :-)

Annál több a "fegyver" - értsd érv - jogi is, a Habsburg uralom visszaállítása ellen.

Minden Habsburgokat támogató fontosabb jogszabály
- az 1687-es a szabad királyválasztási jogról és az ellenállási jogról való lemondás
- az 1723-as pragmatica santio
- az 1867-es kiegyezés
olyan körülmények között született, amikor Magyarország nem volt önállóságának és függetlenségének birtokában, hanem katonai erővel elért idegen, Habsburg
uralom alatt állt, így nem rendelkezhetett az ország a sorsáról szabadon.

Mindezzel szemben azokban az időszakokban, amikor Magyarország - ha csak rövid időre is - visszanyerte önrendelkezési jogát, mindig trónfosztotta a Habsburg házat, 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben, és végül (végül?) 1921-ben is.

A hivatkozott történész szerint
"Az 1921-es trónfosztás törvénytelen volt, hiszen azt a király nem jegyezte ellen, a nélkül pedig a magyar alkotmány értelmében semmi sem emelkedik törvényerőre."

Ilyen alapon soha nem lehet trónfosztani senki királyt sem. Egész mást jelent az önkéntes lemondás, az önkéntes hozzájárulás, mint a trónfosztás.

Az ellenállási és a szabad királyválasztási jog értelmében - amelyekről ugye szintén csak Habsburg nyomás alatt volt kénytelen "önként" lemondani a magyar országgyűlés 1687-ben - bizony joga volt a magyar nemzetnek trónfosztani a Habsburgokat és arra is joga van, hogy szabadon válassza meg királyát.

Érdekes megjegyzés még, hogy
"aki Ferenc Józsefben csak 1849-et látja, 1867-et viszont nem,"

Bőségesen elég Franz Josephben 1849-et IS látni ahhoz, hogy a magyar történelem negatív, nem túl rokonszenves alakjai között legyen a helye.

Ráadásul 1867 is a saját uralmának Magyarország feletti megszilárdítása érdekében történt a részéről.

Már akkor is volt, aki pontosan látta, hova fog az vezetni.


"Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközeül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégitő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleniti, s szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tüzi ki."

Kossuth Lajos 1867

 Meg is lett az eredménye Trianonban. Egy olyan háborúért büntették Magyarországot, amely kirobbantásáért semmilyen mértékben nem volt felelős, hiszen nem is volt független állam 1914-ben. Tényleg megérte Franz Joseph birodalmában elvállalni az első számú segédnemzet szerepét.


Aki "azt gondolja, hogy a történelmet meg lehet állítani egy adott pontban, s abból kiemelni a számára kellemeset, az egyszerűen csak fantaszta."

Pánczél Hegedűs János



Helyes meglátás. Kár, hogy éppen ezt teszik a legitimisták.

Minden nekik nem rokonszenves jogszabály "törvénytelen", bár azokat független Magyarország hozta, és csak a számukra szimpatikus törvények a mérvadóak, noha azok mindig Magyarországot katonai erővel elfoglaló Habsburgok uralma és nyomása alatt születtek kényszerből.

Mindazonáltal a legnagyobb tévedés, illetve fel nem ismerés az, hogy a királyság ügye nem elsősorban történelmi kérdés. Bármelyik történész vagy jogász, bárki találhat az ilyen-olyan akármilyen véleményét alátámasztó történelmi eseményt, vagy jogszabályt.

Az államforma megváltoztatása királyságra most az alkotmányozás kapcsán - vagy bármikor a jövőben -
aktuálpolitikai kérdés.

Ebből kifolyólag a valóban a Magyar Királyság helyreállítását - és nem a Magyarország feletti Habsburg uralom restaurálását - célul tűzőknek nagy hiba nem figyelembe venniük a "Habsburg utálatot".

Mégpedig egyrészt azért, mert ezzel a Magyar Királyság helyreállításának az esélyeit csökkentik le radikálisan. Ugyanis jóval könnyebb lenne a Magyar Királyság visszaállításának eszméjét népszerűbbé tenni, ha biztosan tudni lehetne, hogy az nem az idegen Habsburg uralom visszatértét jelentené.

Egyszerűbben fogalmazva többen támogatnák a Magyar Királyságot, mint államformát, mint a Habsburgokat.
Ráadásul lehetnek olyanok, akik szerint ha a királyság visszaállítása egyenlő a Habsburgok visszatértével, akkor inkább királyság se legyen.

Míg egy magyar nemzeti király ellen nincs elvi kifogása senkinek.

Persze lehet mondani, hogy a király személye nem aktuális, előbb legyen királyság, aztán meglátjuk, de pontosan lehet tudni, hogy ebben az esetben gőzerővel beindul a Habsburg párti legitimisták propagandája.

Jó, de kérdezhetik, hogy miért is lenne baj egy újabb Habsburg korszak? Mi a baj velük most?

Az, hogy megosztják a nemzetet, így lehet borítékolni, hogy egy újabb Habsburg korszak ugyanoda vezetne, ahova az eddigiek.

Szabadságharcba.

A magyar társadalom mindig is inkább kuruc volt, és a Habsburgok a labancaikkal mindig is csak katonai erővel tudták érvényesíteni "jogaikat" Magyarország felett.

A kurucok vs. labancok, '48-asok vs. '67-esek vitájának addig soha nem lesz vége, ameddig a Habsburgoknak esélye van visszatérni és ez bizony Magyarországnak, egy jövőbeli Magyar Királyságnak nem hasznos. Nem kedvez egy békés, nyugodt fejlődésnek.

Hogyan lehetne mindezt elérni?

Egyszerűen. Elő kell írni az Alkotmányban, hogy Magyarország államfője, királya kizárólag magyar anyanyelvű magyar állampolgár lehet.

Ezt előírni pedig minden joga megvan a magyar nemzetnek. Schwarzenegger sem lehet amerikai elnök.

Nem azért harcolt és áldozta életét annyi sok magyar hazafi Magyarország szabadságáért az évszázadok alatt, hogy a labancok a magyar nemzeti érdekeket még a XXI. században is megpróbálhassák idegen érdekeknek kiszolgáltatni.

Javaslom ezért a Magyar Királyság visszaállításáért küzdőknek mindezt figyelembe venni, és a magyar nemzeti érdekeket, és érzéseket is maximálisan figyelembe vevő új stratégiát kidolgozni.

Nem, nem történelmi, nem, nem  jogászi, hanem egyszerűen praktikus politikai okokból.

Labanc módra nem fog menni.

Amúgy tök mindëgy

2010.10.12. 23:30

A minap azt a fëltételëzést olvastam, hogy az ifjúság tök nyomatékosító szava "fëltételëzhetőleg" a tökéletësen szó rövidülése és nincs köze a tök szóhoz.

Úgy ennyi az okfejtés bő lére eresztve.

Ez annyira mëglepő és új információ nekëm, hogy kedvet kaptam lëírni szërintem hogy van. Nëm fëltételëzhetőleg.

Pont fordítva.

A tök nyomatékosító szó a tök nevű növény nevéből származik.

A tök termése kitűnő gyermëkjáték. Fejformájú. Lëhet rá szëmet, orrot, szájat faragni. S máris kész a tökfej. Ha sapkát is kapna az lënne a tökfëdő, így aztán a tökfödő az a sapka.

Ezzel máris bizonyítást nyert, a tök növény kapcsolata az ifjúsági nyelvvel. De van még más bizonyíték is erre, a herét is nevezik töknek, szintén a hasonló alak miatt.

A kivájt tökfejet akár ki is lëhet világítani belülről és akkor tök világos lësz benne, de általában a tökfejben tök sötét van. Tök sötét. Sötét mint a tök(fejben). Valószínűleg ëgy tök sötét tökfejnek nëm túl sok esze van, tëhát tök hülye. Hülye mint a tök. Kezdetben a tök mint nyomatékosító szó a sötét jelző mellett jelënt mëg, és volt ëgyfajta nëgatív fëlhangja, úgyhogy a többi nëm túl dicsérő jelző követkëzëtt. Tök sötét, tök hülye, tök süket, stb.

Előbb volt tök sötét, mint tök jó. Úgyhogy furcsa is volt először a tök szó fëltűnése pozitív jelzők előtt, tök jó, tök klassz, tök baró.

Azonban a tök szó karriërje annyira mëgállíthatatlannak bizonyult, hogy mára már mindën jelző mellett használatos.

Így vált a tök sötét tökfejből kiáradó tök sötét tökéletësen sötétté.

Amúgy tök mindëgy.

Vajon a hely és a hej ugyanúgy hangzik? Vagy csak a h hang azonos bennük?

Nyilván attól függ ki hogy mondja. Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar.

Meg úgy is ír. Csak attól még, hogy egyesek egyformán ejtik a hely és a hej szavakat még nem biztos, hogy így a leghelyesebb. Olyan következtetést levonni pedig ebből a nem a legszebb beszédből, hogy az ë és az ly már kihalt hangok nem csak, hogy tévedés, de az én szememben nem tükröz valami pozitív hozzáállást sem a magyar nyelvhez. Kicsit enyhébb vélemény mikor tájszólásnak minősítik ezeket a hangokat. Számukra is van egy rossz hírem, nem tájszólás, köznyelv.

A jó hír az, hogy aki akarja tudja, ejteni mindkét hangot. Ha "gyárilag" nem tanulta meg a magyar anyanyelvével, akkor majd most megtanulhatja. Ha akarja.

Mivel alig van elérhető, ráadásul korrekt információ a témában, viszont egyesek még a létét sem ismerik, vagy tagadják ezeknek a hangoknak, ezért döntöttem úgy, hogy megírom, amit én tudok. Először a Wikipédiára tëttem szócikknek, de sajnos ütközik a Wikipédia nem az első közlés helye szabállyal.

Ez a cikk az ly-ről szól, az előző a zárt ë-ről szólt.

Ly

 

 Az ly egyike a magyar nyelvben a lágy, más szóval jésített, azaz j-vel lágyított mássalhangzóinak a gy, az ny, és a ty mellett.

A rejtélyes ly

 

 Azonban az ly ejtése a többi lágy mássalhangzótól eltérően nagyon hasonlít a j hang kiejtéséhez.Sokan sokszor valóban j-t ejtenek már ly helyett, míg mások viszont l-t. Ez az úgynevezett l-ezés jelensége. Például: kölök, foló, Károl, gereble, hüle stb.

Ráadásul a ly-t tartalmazó szavak legtöbbször egyértelműek maradnak, akár ly, akár l, akár j hangzik a kiejtésben. Például golyó, goló, gojó egyformán egyértelmű és ugyanazt jelenti. Sőt, nem csak szóban, de még írásban is. Lehet hibás, de általában egyértelmű.

Mindezek miatt egyesek az ly-t hangként már kiveszettnek tekintik a magyar nyelvből, és az ly betű létét csupán hagyományőrzéssel magyarázzák, egyfajta régi, mára már kihalt, misztikussá vált hang emlékének megőrzésére.

Az ly hang képzése

 

 Amikor l után j-t kellene ejteni, akkor a folyamatosabb beszédkor nem áll rendelkezésre elég idő mindkét mássalhangzó alapos megformázására, azok ly hanggá olvadnak össze. Hasonlóan a többi lágy mássalhangzóhoz.

  • gy = d+j Például: Adj! Kiejtve: Aggy!
  • ly = l+j Például: Találj! Kiejtve: Találly!
  • ny = n+j Például: Fonj! Kiejtve: Fonny!
  • ty = t+j Például: útja Kiejtve: úttya

További példák irás/kiejtés: Vallj!/Vally! Vállj!/Válly! Alj/Ally, Nyalj!/Nyally! Terelj!/Terelly!

A másik oldalról, a j felől megközelítve, ha a j után például sz hang következik, akkor a szokásosnál gyorsabb beszédkor szintén ly hang ejtődik a j helyett. Például hajsza, gyorsabban kiejtve halysza, fejsze -> felysze, hajszárító -> halyszárító.

A magyarázat az, hogy a j ejtésekor a nyelv távolabb áll az sz ejtésének nyelvállásához képest, mint az ly esetében, így gyorsabb beszédkor, idő hiányában ly ejtődik j helyett.

Látható tehát, hogy az ly valójában egy egyszerű hang, szabály szerint lágyított l, l+j, de a j-hez való nagy fokú hasonlatosság miatt praktikusan az is mondható, hogy lazábban, könnyedebben, lezserebben ejtett j. Nem ér a nyelv - annyira - a szájpadláshoz az ly ejtésekor, mint a j esetében.

Az ly hang további előfordulásai

 

 Az l-ezés jelenségével, - tehát amikor ly helyett l ejtődik, pl. gólya helyett, góla helëtt , - ellentétesen az is előfordul, hogy l helyett ejthető ly.

  • Zsemle kiejtve zsëmlye
  • lány -> lyány,
  • pálinka -> pályinka,
  • mell -> melly

Idegen szavakban: dzsoly, dzsolysztikk.

Az ly hang kiejtésének gyakorlása

 

 Próbáljunk meg j-t kiejteni szavakban úgy, hogy közben a nyelvünk nem ér hozzá semmihez, de főleg a szájpadláshoz nem. A szájnyílással egy vonalban a száj két oldalához kicsit hozzáérhet, de erre sem szabad törekedni. Amennyiben sikerül, akkor a markáns, jellegzetes j helyett, egy lágy, gyengéd ly-t kapunk. Javasolt olyan szavakkal kezdeni, amelyekben magánhangzó után következik az ly - ilyen a döntő többség -, vagy szó elején található (beleértve a lyányt is), mert mássalhangzó után (pl. k után a csuklya szóban) jóval nehezebb ly-t ejteni, r után pedig kifejezetten lehetetlen. Ezért sem fordul elő soha, egyetlen szóban sem, hogy r hang után ly következne. Ha lenne olyan összetett szó, hogy pl. várlyuk, akkor azt csak szótagolva / vár- (szünet) lyuk / lehetne kiejteni, vagy pedig mindig várjuk, esetleg várluk lenne belőle.

Ha már megvan a tiszta ly hang magánhangzók után, és szó elején, utána, haladóknak ajánlott csak a mássalhangzókat követő ly-t gyakorolni, a szablya, dereglye, béklyó stb. szavakban.

Ly és j jelentés-megkülönböztető szerepe

 

  • bolyt = hangyalakhelyet
  • bojt = fonalcsomó
  • csuklya = fejfedő
  • csukja = zárja
  • foglyuk = hiány a rágószervben, rabjuk, madaruk
  • fogjuk = markoljuk, jövőben végezzük. "Foglár fogán foglyuk van, nosza, tömni fogjuk!

Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk. Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

  • folyt = csorgott
  • fojt = fullaszt
  • hely = terület, tér
  • hej = indulatszó, kiejtve hëj, tehát csak írásban
  • sólya = hajótalpfa, saru
  • sója = ételízesítője
  • szablya = kardfajta
  • szabja = vágja
  • szipoly = gubacslégy
  • szipoj = indiai katona

 

Ly és a helyesírás

 

 Az ly és a j hang nagyfokú hasonlósága okoz némi zavart a helyesírásban. Ezért időről időre felvetik némelyek az ly betű megszüntetését. A helyesírási hibáknak azonban csupán 0,55%-a, azaz átlagosan minden 181-ik kapcsolatos az ly írásával. Mindez azt jelenti, hogy a probléma súlya a magyar nyelv helyesírási nehézségei között meglehetősen csekély.

Mivel az ly és a j eredetileg és elvileg más-más hangot jelölnek, ezért nincs és nem is lehet rá általános szabály, hogy mikor melyiket kell használni, de néhány szabályszerűség segíthet.

  • R után ly soha nem következhet közvetlenül! Például, férj, fürj, sarj, tarja, tarján, varjú stb.
  • Szó a lyuk és származékai (például lyuggat, lyukasztó) kivételével nem kezdődik ly betűvel.
  • -elyeg, -olyog, -ölyög képzőben mindig ly.
  • -ály, -ély képzővel képzett szavak mindig ly-re végződnek (például veszély, viszály, borzadály, akadály stb.), azonban sok nem képzett szó is végződik -ájra, -éjre (például taréj, muszáj, lakáj, papagáj).
  • egyéb toldalékokban az említetteken kívül soha nem lehet ly.
  • Mivel az ly lágyított l, ezért többnyire l-t ejtve helyette is egyértelműek maradnak a szavak, és úgy is "jól hangzanak", míg a j esetében ez a két feltétel nem állhat fent.

Kivételek, ahol az l-ezés jelentésváltozással jár:

  • gálya - gála
  • gally - a latin eredetű gall népnév miatt
  • meszely - a meszel ige miatt
  • moly - MOL rövidítésű olajtársaság miatt
  • pulya - Pula településnév miatt.
  • süly - sül

Ly-es szavak listája

 

aggály
akadály
akármelyik
akármilyen
amelyik
amilyen
apály
árfolyam
aszály
bagoly
bármelyik
bármilyen
bazsalyog
béklyó
bélyeg
beszély
bivaly
boglya
bokály
boly
bolygó
bolyhos
bolyong
borbély
bordély
borzadály
bögöly
cikkely
coboly
csáklya
csekély
csepegély
csermely
csigolya
csobolyó
csoroszlya
csuklya
dagály
datolya
dereglye
derelye
domolykó
dölyf
Drégely
émelyeg
engedély
Erdély
ereklye
erély
erkély
esély
estély
fajsúly
fáklya
fekély
fertály
feszélyez
fogoly
folyam
folyik
folyó
folytat
folyton
folyvást
fortély
furulya
fuszulyka
gabalyodik
gálya
gally
garaboly
gereblye
gerely
gerendely
Gergely
gólya
golyó
golyóbis
gombolyag
gombolyít
gomoly
gomolya
gomolyog
gödölye
gömbölyít
gömbölyű
gulya
guzsaly
gyógyhely
hályog
harkály
hatály
házhely
hely
helyes
helyiség
helység
helyzet
hodály
hólyag
homály
hömpölyög
hülye
hüvely
hüvelyk
Ibolya
ibolya
ilyen
imbolyog
Ipoly
ispotály
kalyiba
kályha
karabély
Károly
karvaly
kastély
kedély
kegyhely
kehely
kesely
keselyű
kétely
kevély
király
komoly
konkoly
korcsolya
korcsolyapálya
korhely
kölyök
köpölyöz
kotolya
közhely
közvimálly
kristály
kvártély
lakályos
lapály
leshely
löllyedék
lyány
lyeány
lyuggat
lyuk
lyukas
lyukaszt
lyukasztó
máglya
mályva
mély
melyik
meredély
meszely
messzely
métely
Mihály
mihelyt
milyen
moholy
moly
molyhos
Monostorpályi
mordály
mosoly
mosolyog
mulya
muskotály
muzsdaly
műhely
nadály
nadragulya
Nápoly
naspolya
némely
némelyik
nyavalya
nyavalyog
nyoszolya
nyoszolyólány
olyan
Ompoly
Orsolya
osztály
ölyv
padmaly
páholy
pálya
pályázat
pályinka
pállyság
paszuly
pehely
pelyva
pendely
persely
petrezselyem
pikkely
pisolyog
pisztoly
pocsolya
pólya
pöröly
pulya
pulyka
ragály
ráspoly
rejtély
rigolya
rokolya
rostély
Sávoly
sávoly
sebhely
segély
sekély
selyem
selyemruva
selypít
semlyék
seregély
sikoly
sipoly
sirály
skatulya
sólya
sólyapálya
sólyom
somolyog
sompolyog
sonkoly
Sonkolyos
sordély
súly
süly
süllyed
süllyeszt
Sülysáp
szabály
szablya
szegély
székely
személy
szentély
szenvedély
szeszély
szipoly
szipolyoz
szívélyes
szonkolyodik
Tállya
tályog
támolyog
tarsoly
tartály
tavaly
téboly
tégely
téhely
téhelyezetlen
tekintély
tellyedelem
tengely
terebélyes
tévelyeg
tipoly
topoly
topolya
tökély
tönköly
törköly
turbolya
tűzhely
uszály
ünnepély
valamelyik
valamilyen
vályog
vályú
veszély
vetélytárs
vimály
viszály
viszolyog
vőfély
Zólyom
zugoly
zsálya
zsámoly
zsemlye
zsindely
zsöllye
zsömlye

Gyakran hibásan írt szavak

lakáj
muszáj
papagáj
szipoj, indiai katona értelemben.

Felhasznált források:

 

 

Vajon a hely és a hej ugyanúgy hangzik? Vagy csak a h hang azonos bennük?

Nyilván attól függ ki hogy mondja. Szabadság van, mindenki úgy beszél ahogy akar.

Meg úgy is ír. Csak attól még, hogy egyesek egyformán ejtik a hely és a hej szavakat még nem biztos, hogy így a leghelyesebb. Olyan következtetést levonni pedig ebből a nem a legszebb beszédből, hogy az ë és az ly már kihalt hangok nem csak, hogy tévedés, de az én szememben nem tükröz valami pozitív hozzáállást sem a magyar nyelvhez. Kicsit enyhébb vélemény mikor tájszólásnak minősítik ezeket a hangokat. Számukra is van egy rossz hírem, nem tájszólás, köznyelv.

A jó hír az, hogy aki akarja tudja, ejteni mindkét hangot. Ha "gyárilag" nem tanulta meg a magyar anyanyelvével, akkor majd most megtanulhatja. Ha akarja.

Mivel alig van elérhető, ráadásul korrekt információ a témában, viszont egyesek még a létét sem ismerik, vagy tagadják ezeknek a hangoknak, ezért döntöttem úgy, hogy megírom, amit én tudok. Először a Wikipédiára tëttem szócikknek, de sajnos ütközik a Wikipédia nem az első közlés helye szabállyal.

Ez a cikk a zárt ë-ről szól, a következő az ly-ről fog
 

A zárt ë

 

A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lejegyzésekben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël. Legalább a róla szóló írásomban úgy érzëm stílszërűnek, hogy jelölve lëgyën. Ami persze nëm kicsi többletmunka, hiszën nincs is a magyar billentyűzetën ë betű.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt (hat?): (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - (és a tisza- kőrösvidéki? erről ellentmondásosak a véleményëk) tartalmazza, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe. Tëhát csak három (négy?) (északkeleti, mezőségi, moldvai) nëm. Az északkeleti tájszólásra alapozva alakult ki elsősorban az irodalmi nyelv, ami lëhetségës magyarázat arra, hogy miért nëm tartották fontosnak bëtűvel jelölni a zárt ë-t.

Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése

 

Zárt ë:

É mint  Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde keskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.

Nyílt e:

Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t.

Számomra egész furcsa, hogy vannak akik ezt a két magánhangzót nëm tudják ëgymástól mëgkülönböztetni. Ők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.

A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben

 

1. a: 21,6 %;
2. e: 17,1 %;
3. o: 10,2 %;
4. i: 10 %;
5. ë: 8,9 %;
6. á: 8,8 %;
7. é: 8,8 %;
8. ö: 3,4 %;
9. u: 2,4 %;
10. ó: 2,1 %;
11. ő: 2,1 %;
12. ü: 1,6 %;
13. í: 1,3 %;
14. ú: 1,2 %;
15. ű: 0,6 %.

Jelëntésbeli különbségëk

 

Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában sokszor nëm ëgyértelmű.


1. mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
2. mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
3. mëntek = ők korábban távolodtak
4. mëntëk = ti most elhaladtok
 


Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mentém menten mentëm.
 

1. e = mutatószó
2. ë = kérdőszó
Mëgérëtt-ë e mëggy?

1. helyes = hellyel rëndëlkëző
2. helyës = csinos, rëndben van
Helyës kis bérëlt helyes.

1. hëgyes = hëgyvidékës
2. hëgyës = éles csúcsos
Ennek a hëgyes vidéknek hëgyës a hëgycsúcsa.

1. vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
2. vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.
Eszük veszik, úgy vëszik.

1. elvëszik = ők megszerzik maguknak
2. elveszik = ő eltűnik
Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

1. értëk = én valamit fëlfogok szellemileg
2. értek = ők mëg(/oda)találtak
Értëk némëtül, értek örömök.
 

1. értëm = valamit fëlfogok szellemileg
2. értem = engëmért
Értëm én, hogy értem jöttek.
 

Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzëm mëgértem.

 

1. eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
2. ëszëm = étkëzëk
Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.

1. ëlég = Na most hagyjátok abba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
2. elég = tűz martalékává válik
Ëlég baj, ha elég.

1. fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
2. felém = irányomban
A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.

1. szëmét = látószërvét
2. szemét = hulladék
Nëm bántja a szëmét a szemét?

1. terem = szëmélyës környezetëm
2. terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.
Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.

1. tëttem = csináltam
2. tëttëm = cselekëdetëm
Rosszul tëttem, mëgbántam e tëttëm.

1. néztek = ők mëgtekintëttek
2. néztëk = ti mëgtekintëttétëk

- Mit néztëk a moziban?
- Amit a többiek is néztek.

1. ëgyenësen = nem kacskaringósan
2. ëgyenësën = rajta a vonalon

ëgyenësen előre az ëgyenësën

1. sejtettem = homályosan utaltam rá nekik
2. sejtëttem = gondoltam, de nem voltam bizonyos benne

Sejtettem velük, hogy nem is sejtëttem.

 

Ë / Ö párhuzam

 

Sok ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja. De az e-vel ejtëtteknek soha nincs.

bëgy / bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
 

Az is előfordul, hogy az ë ö váltásnak szintén van jelëntésmëgkülönböztető szerepe.

szëg = fém eszköz, általában fadarabok ëgymáshoz rögzítéséhëz használatos
szög = mértani fogalom
 

Ë / O és E / A párhuzam

 

Az ë hang párja a mély magánhangzók között az o, míg az e hangé az a.

Példák:

hajtottam - festëttem
hajtattam - festettem

mondhattok - vëhettëk
mondhattak - vëhettek

martok - kentëk
martak - kentek

kacsintottam - tekintëttem
kacsintattam - tekintettem

sarkos - jelës
sarkas - jeles
 

Természetësen az o hangnak a magas magánhangzók közül nëm csak az ë, hanëm az ö is a párja. Az viszont csak akkor válthatná ki az ë hangot, ha a szögedi tájszólás vált volna, válna irodalmi nyelvé, és akkor lëhetne mondani, hogy sejtöttem, vagy leveshöz.

Szavak, amelyekben ë és e is található


brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm,  fërgetegës, këgyelëm, lëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.

Ëszpërënte


Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:
Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së!

Szép, szép, de minek?

 

A magyar ëgyik állítólagos előnye, hogy az írása fonëtikus. Ebbe az idillbe nëm illik bele az ë jelöletlensége
Minek, hiszën így is ëgyértelmű az írás? Éppen nëm az, fëntebb szerepëlnek a példák. De persze messze nëm këll az írásnak fonëtikusnak lënnie a közölni kívánt információ érthető átadásához.

Ez alapjan viszont az osszes magyar ekezetes betu, - áéíöüóőúű - felesleges, hiszen sokan nem hasznalnak ekezeteket gepeles kozben, pedig ekezetes betukkel jelolt hangok nelkul nem beszel senki, es megis ertheto a mondanivalo.

Valamivel több követkëzetësség tehát - úgy általában is - nëm ártana a magyar helyësírásba.

A hang maga pedig fontos eszköz a magyar beszéd változatosságának mëgőrzéséhëz.

Szép beszéd vërsënyëkën a tájszólás hiba, a zárt ë helyës használatáért viszont többletpont, esetleg különdíj jár.

Aztán, ahogy eddig is volt, ezután is szíve joga lesz mindenkinek máshogy gondolni, mondani, írni.

Véleményëk
 

“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënek kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

Péchy Blanka a magyar nyelvről

„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és a zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között.
Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”

Dr. Grétsy László

 

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

Kodály Zoltán

Fëlhasznált irodalom:

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk

barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf