IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
az új Alkotmány előkészítéséért
felelős miniszteri biztos

BELSŐ HASZNÁLATRA!
NEM NYILVÁNOS!

T E R V E Z E T!

2006. MÁRCIUS

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

ALKOTMÁNYA

Magyarország, mint az európai népek közösségének egyenjogú tagja,
történelmi hagyományainak – amelyeket a magyar Szentkorona és a
köztársasági eszme is jelképez –, az alkotmányosság egyetemes értékeinek
tiszteletben tartásával, a magyar állam ezeréves folytonosságának
megerősítéseként a magyar állampolgárok közössége ünnepélyesen
kinyilvánítja azt az akaratát, hogy – a szabadság, egyenlőség és testvériség
szellemében - megvalósítja a demokráciát és a jogállamiságot, biztosítja és
védelmezi az emberi és állampolgári jogokat, és úgy kívánja érvényre juttatni a
népszuverenitást, hogy az összhangban álljon a nemzetek közötti egyenjogúság
és békés együttműködés alapelvével.

Mindezek jegyében az Országgyűlés elfogadja a Magyar Köztársaság
Alkotmányát.

2

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A Magyar Köztársaság

1. §

(1) Magyarország köztársaság.

(2) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

A szuverenitás

2. §

A hatalom forrása a nép, amely a hatalmat az Alkotmány alapján létrehozott
szervek útján, illetve – az Alkotmányban meghatározott esetekben –
közvetlenül gyakorolja.

3. §

(1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben a béke, a biztonság, a
kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés, valamint más államokkal való
együttműködés érdekében az Alkotmányból eredő, egyes hatásköreinek
gyakorlását – az Alkotmány megváltoztatása jogának kivételével – nemzetközi
szervezetre átruházhatja.

(2) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele
érdekében nemzetközi szerződésben az Alkotmányból eredő, egyes
hatásköreinek gyakorlását – az Alkotmány megváltoztatása jogának kivételével
– az Európai Unióra, illetve az Európai Közösségekre (a továbbiakban együtt:
Európai Unió) átruházhatja, illetve azokat a többi tagállammal közösen
gyakorolhatja, az Európai Uniót alapító szerződésekből fakadó jogok
gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig.

3

(3) Az (1) – (2) bekezdésekben meghatározott nemzetközi szerződés
megkötéséhez való hozzájáruláshoz az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.

Az állam területe

4. §

(1) A Magyar Köztársaság védi az ország területi épségét.

(2) A Magyar Köztársaság területe a fővárosra, megyékre, városokra és
községekre, a főváros kerületekre tagozódik. Törvény más területi egységet is
meghatározhat.

(3) A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.

(4) A várossá és a községgé nyilvánítás feltételeit, a megyék nevét, székhelyét,
a főváros kerületeit, valamint a területszervezési eljárás szabályait törvény
határozza meg.

Az állampolgárság

5. §

(1) Születésével válik magyar állampolgárrá a magyar állampolgár gyermeke.
Magyar állampolgárság ezen kívül törvényben meghatározott feltételekkel,
illetve módon keletkezik vagy szerezhető meg.

(2) Senkit sem szabad állampolgárságától
megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

(3) A magyar állampolgárok között nem szabad különbséget tenni az
állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének módja alapján, és
aszerint, hogy a magyar mellett van-e más állampolgárságuk.

(4) A magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és
megszűnésének feltételeit, valamint az állampolgársági eljárást a jelenlevő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény
szabályozza.

és

állampolgársága

4

6. §

(1) A Magyar Köztársaság védi a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok
jogait és törvényes érdekeit. A konzuli védelem körét, eszközeit törvény
határozza meg.

(2) Törvény egyes jogok gyakorlását vagy kötelezettségek teljesítését
magyarországi lakóhellyel való rendelkezéshez kötheti.

Alkotmányos elvek és célok

7. §

Az állam legfontosabb célja a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági
és szellemi jólét elősegítése.

8. §

(1) A közhatalom gyakorlása a hatalommegosztás elvén alapul.

(2) Az állami szervek hatáskörükben az Alkotmányban
jogszabályokban meghatározott keretek között, önállóan járnak el.

és

más

9. §

(1) A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a pártok versengésével
megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti
választás.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem
irányíthat állami szervet. Azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket
párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be, az Alkotmány és törvény
határozza meg.

10. §

A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy
személynek a tevékenysége sem irányulhat a közhatalom alkotmányellenes
megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtokolására. Az ilyen
törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult, illetve – törvényben
meghatározott esetben – köteles fellépni.

5

11. §

A Magyar Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amely a gazdasági
tevékenység és a tisztességes verseny szabadságán, a környezet védelmén és a
fogyasztók jogainak védelmén alapul.

12. §

A Magyar Köztársaság támogatja a társadalmi, gazdasági és szociális
érdekegyeztetést, amelyeket törvény szabályoz.

13. §

(1) A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért;
elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését; támogatja önazonosságuk
megőrzésére
irányuló
törekvéseiket;
előmozdítja
egymással
és
Magyarországgal való kapcsolattartásukat.

(2) A Magyar Köztársaság – nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban –
elősegíti a határon túli magyarokat érő jogsérelmek orvoslását.

(3) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarok számára törvényben
meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül
kedvezményeket és támogatásokat biztosít.

(4) Az Országgyűlés és a Kormány a Magyar Köztársaság határain túli magyar
közösségek képviselőivel az őket érintő kérdésekben törvényben meghatározott
módon párbeszédet folytat.

14. §

(1) A Magyar Köztársaság az emberiség fejlődésének előmozdítása, a
nemzetközi béke és biztonság megteremtése és fenntartása érdekében
együttműködik más államokkal.

(2) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és
biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység
megteremtésében.

(3) A Magyar Köztársaság tartózkodik a más államok függetlensége vagy
területi épsége elleni erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetéstől.

Állami jelképek és ünnepek

15. §

(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes
sávból áll, amelyek közül a felső piros, a középső fehér, az alsó pedig zöld
színű.

6

(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje
vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas
halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt áll. A
pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

(3) A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című
költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(4) A Magyar Köztársaság állami jelképeinek használatát törvény szabályozza.

16. §

(1) A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei:
a) március 15-e, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,
b) augusztus 20-a, az államalapítás és az államalapító Szent István király
emlékére,
c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A nemzeti ünnepek közül törvény határozza meg a hivatalos állami
ünnepet.

A hivatalos nyelv

17. §

A Magyar Köztársaságban a hivatalos nyelv a magyar.

7

MÁSODIK RÉSZ

AZ A L A P V E T Ő J O G O K

II. FEJEZET

AZ EGYES JOGOK ÉS BIZTOSÍTÉKAIK

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

18. §

(1) Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit sem szabad önkényesen megfosztani.

(2) A halálbüntetés tilos.

(3) Nem minősül az élettől való önkényes megfosztásnak, ha arra mások életét
közvetlenül fenyegető cselekmény elhárításához elengedhetetlenül szükséges
intézkedés következtében kerül sor.

(4) Aki hivatásának gyakorlása során, a hivatás szabályai szerint életét, testi
épségét is köteles kockáztatni, az erre vonatkozó jogszerű vezetői utasítás vagy
parancs teljesítését nem tagadhatja meg.

19. §

Minden ember jogképes és a törvény előtt egyenlő.

20. §

(1) Tilos az emberek bármilyen hátrányos megkülönböztetése, így különösen a
faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti
hovatartozás vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb
helyzet, fogyatékosság, kor, szexuális irányultság szerinti különbségtétel, ha
annak tárgyilagos mérlegelés szerint nincs ésszerű indoka.

(2) A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, különösen a foglalkoztatás, a
munkavégzés és annak díjazása terén, továbbá a házasság és a család
életviszonyaiban.

8

(3) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha a jogalanyok
meghatározott csoportját az alapvető jogok érvényesülése vagy az
esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében részesítik előnyben.

21. §

(1) Senkit sem szabad kínzásnak, továbbá embertelen, megalázó vagy kegyetlen
büntetésnek, illetve bánásmódnak alávetni.

(2) Senki nem küldhető vissza és nem utasítható ki olyan országba, valamint
nem adható ki olyan országnak, ahol feltehetően kínzásnak, továbbá embertelen,
megalázó vagy kegyetlen büntetésnek, illetve bánásmódnak vetnék alá, vagy
halálbüntetés fenyegetné.

A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

22. §

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Bárkit őrizetbe venni, letartóztatni, szabadságától egyéb módon
megfosztani vagy szabadságában korlátozni csak törvényben meghatározott
okból és törvényes eljárás keretében szabad.

(3) A szabadságától megfosztott vagy abban korlátozott személynek joga van
ahhoz, hogy a jogkorlátozás törvényességéről bíróság haladéktalanul, az érintett
személy meghallgatását követően, írásban, indokolt határozattal döntsön. Ha a
jogkorlátozást bíróság – amennyiben törvény rövidebb határidőt nem állapít meg
– negyvennyolc órán belül nem hagyja jóvá, az érintett személyt szabadon kell
bocsátani.

(4) A szabadságában korlátozott személy – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül
is – törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti, hogy a jogkorlátozás
törvényességét bíróság vizsgálja felül.

(5) Szabadságelvonással járó büntetést csak bíróság szabhat ki. Senkit sem
szabad szabadságától azért megfosztani, mert szerződéses kötelezettségének
nem tett eleget.

(6) Akinek szabadságát törvénysértően vagy alaptalanul korlátozták, teljes
kárának megtérítésére jogosult.

A rabszolgaság, a kényszermunka és az emberkereskedelem tilalma

23. §

(1) Senkit sem szabad rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.

9

(2) Senkit sem szabad kényszermunkára kötelezni vagy kötelező munkára
igénybe venni.

(3) Nem ütközik a (2) bekezdésben meghatározott tilalomba a honvédelmi
kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá a rendkívüli állapot idején
elrendelt munkavégzés, valamint a bűncselekmény elkövetésének gyanúja
miatt fogvatartott, a bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt és az
idegenrendészeti őrizetben tartott személy – törvényben meghatározott célból
és módon való – munkára kötelezése.

(4) Az emberkereskedelem tilos.

Mozgásszabadság

24. §

(1) Minden magyar állampolgár és a Magyar Köztársaságban jogszerűen
tartózkodó más személy az ország területén szabadon mozoghat, a tartózkodási
helyét szabadon választhatja meg, és az ország területét szabadon elhagyhatja.

(2) A magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.

(3) Magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területéről nem utasítható ki. A
Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó más személy csak
törvényben meghatározott okból és törvényes eljárásban meghozott határozat
alapján utasítható ki.

(4) A kollektív kiutasítás tilos.

Menedékjog

25. §

(1) A Magyar Köztársaság menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar
állampolgároknak, akik faji, vallási okból, továbbá nemzeti hovatartozásuk,
meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, illetve politikai
meggyőződésük miatti üldöztetéstől való megalapozott félelmük miatt az
állampolgárságuk vagy szokásos tartózkodási helyük szerinti országon kívül
tartózkodnak.

(2) A Magyar Köztársaság a menekülők
kötelezettségeinek megfelelően biztosítja.

(3) A menedékjoggal rendelkező személyt – ha törvény másként nem
rendelkezik – a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és
kötelezettségek terhelik.

védelmét

nemzetközi

10

A személyhez fűződő jogok

26. §

(1) Mindenkinek joga van személyisége szabad kibontakoztatásához,
önazonosságának szabad megválasztásához és kinyilvánításához, valamint
testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához.

(2) Mindenkinek joga
sérthetetlenségéhez.

van

az

önrendelkezéshez

és

magánéletének

A családi élet tiszteletben tartásához való jog

27. §

(1) Mindenkinek joga van családi életének tiszteletben tartásához.

(2) A törvényben meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással
házasságot köthet.

(3) Az állam két személy életközösségét törvényben meghatározottak szerint
védelemben részesíti.

A személyes adatok és a magántitok védelméhez való jog

28. §

(1) Minden természetes személyt megillet a személyes adatok védelméhez
való jog.

(2) Személyes adat kezelésére pontosan meghatározott és jogszerű célból
kerülhet sor, ha azt törvény elrendeli vagy ahhoz az érintett hozzájárul.

(3) Az érintett személy tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről,
valamint kérheti a hibás tartalmú adat kijavítását, illetve – ha az adat kezelése
a hozzájárulásán alapult – az adat törlését.

29. §

Mindenkit megillet a képmáshoz, a hangfelvételhez, továbbá a levél-, a
távközlési és a magántitok védelméhez való jog.

A közérdekű adatok megismeréséhez való jog

30. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű adatokat megismerje és
terjessze.

11

(2) Közérdekű adat a közfeladatot ellátó személy vagy szerv kezelésében levő
olyan rögzített információ, amely nem minősül személyes adatnak.

(3) Törvény személyes adatot közérdekből nyilvános adattá minősíthet,
amelyre alkalmazni kell a közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére
vonatkozó szabályokat.

(4) A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az
adatkezelőnek kell bizonyítania döntése jogszerűségét.

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

31. §

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.
Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad
megválasztását, elfogadását, megváltoztatását vagy elhagyását, továbbá azt,
hogy bárki a vallását és meggyőződését vallásos cselekmény, szertartás
végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együtt
nyilvánosan vagy magánkörben kinyilvánítsa, gyakorolja, tanítsa vagy
kinyilvánítását mellőzze.

(2) Az azonos hitelvet követők vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal
rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban
együtt: egyház) hozhatnak létre.

(3) Az egyházakat azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

(4) Az egyházak az államtól elválasztva működnek. Az állam világnézetileg
semleges.

(5) Az állam elismeri és biztosítja az egyházak függetlenségét és önállóságát.

(6) Az egyházak alapításának és megszüntetésének feltételeiről a jelenlevő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény
rendelkezik.

A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága

32. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményét és az általa ismert
információkat szóban, írásban, sajtó útján, elektronikusan vagy a közlés más
formájában szabadon kinyilvánítsa, terjessze, továbbá arra, hogy az
információkat és más véleményét megismerje.

12

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlásának előzetes
engedélyhez kötése tilos. Törvény az állam tulajdonában levő frekvenciákon
megvalósuló műsorszórást engedélyhez kötheti.

(3) Tilos a háborús propaganda, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása,
vagy egyes társadalmi csoportok alsóbbrendűségének bármilyen formájú
hirdetése, amely hátrányos megkülönböztetést, ellenségeskedést, erőszakra
való felhívást vagy annak támogatását tartalmazza.

33. §

(1) A sajtó, a rádió, a televízió és más tömegtájékoztatási eszköz, valamint a
hírügynökség a tényekről köteles hitelesen és pontosan tájékoztatni.

(2) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség kiegyensúlyozott,
tárgyilagos és pártatlan tájékoztatásra köteles.

(3) Tilos tömegtájékoztatási monopóliumot kialakítani és fenntartani.

Gyülekezési jog

34. §

(1) Mindenkinek joga van a békés és fegyvertelen gyülekezéshez.

(2) Közterületen tartandó gyülekezés törvény alapján, meghatározott területen
és időben megtiltható.

(3) A közterületen való gyülekezés előzetes bejelentésének, megtiltásának és a
jogellenes gyülekezés feloszlatásának szabályairól a jelenlevő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

Egyesülési jog

35. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény által nem tiltott célra másokkal
együtt önkéntesen egyesületet hozzon létre, annak tevékenységében részt
vegyen vagy abból kilépjen.

(2) Az egyesülési jog gyakorlásával szakszervezet és más érdekképviseleti
szervezet is létrehozható.

(3) Az egyesülési jog gyakorlásával létrehozandó szervezet alakításának és
megszüntetésének feltételeiről a jelenlevő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

13

36. §

(1) A pártalapítás és a pártok demokratikus működése – az Alkotmány keretei
között, az egyesülési jogra vonatkozó szabályok szerint – szabad.

(2) A pártoknak
felhasználását.

nyilvánossá

kell

tenniük

bevételeleik

forrását

és

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai

37. §

(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van ahhoz, hogy kulturális
vagy nyelvi kötődése alapján valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozónak vallja magát.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek az Alkotmányban
meghatározottak szerint részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

(3) Az Országgyűlés által törvényben meghatározott feltételek szerint elismert
nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve a hozzájuk tartozó személyek az
Alkotmányban és a törvényekben biztosított egyéni és kollektív kisebbségi
jogokkal rendelkeznek.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó, a Magyar Köztársaság
területén lakóhellyel rendelkező személyek települési, területi és országos
kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. Önkormányzataikat maguk
választják meg. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról a
jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott
törvény rendelkezik.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségeknek, ezek szervezeteinek, illetve a
kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van különösen kultúrájuk, nyelvük
és hagyományaik ápolásához, intézményeik fenntartásához, anyanyelvüknek
oktatásához, a közéletben, illetve a bírósági, a közigazgatási és más hatósági
eljárásban való használatához, a saját nyelven való névhasználathoz, valamint
törvényben meghatározottak szerint az anyanyelvű oktatáshoz és az általuk
lakott település helységnevének saját nyelven való feltüntetéséhez.

A választójog és a népszavazáshoz való jog

38. §

(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt megilleti az a jog, hogy az országgyűlési képviselők
választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban
és népi kezdeményezésben részt vegyen.

14

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti
az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek
választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás
napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint
helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré,
fővárosi főpolgármesterré, önkormányzati testület elnökévé és e tisztségviselők
helyettesévé magyar állampolgár választható.

(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándorlóként vagy
letelepedettként elismert nagykorú személyt megilleti az a jog, hogy a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán – amennyiben a
választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben részt vegyen.

(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú
magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti
az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó
legyen. Az európai parlamenti választójog csak egy tagállamban gyakorolható.

(5) Nem gyakorolhatja választójogát az, aki jogerős ítélet alapján a
cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetve a közügyek
gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, vagy büntetőeljárásban elrendelt
kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem
választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy
más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

39. §

(1) A választójog és a népszavazáshoz való jog általános, egyenlő, a szavazás
közvetlen és titkos. A választásra jogosultak szabadon vesznek részt a
választásban és a népszavazásban. E jogokat csak személyesen lehet
gyakorolni.

(2) Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról, továbbá a
választási eljárásról a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

(3) A választásokról szóló törvény vagy annak módosítása legkorábban a
kihirdetését követő hetedik hónap első napján léphet hatályba.

15

A közhivatal viselésének joga

40. §

Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének,
képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Kérelmezési és panaszjog

41. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt saját
vagy – annak beleegyezésével – más érdekében, illetve közérdekű ügyben
kérelmet, panaszt vagy javaslatot terjesszen a közhatalom gyakorlásával járó
tevékenységet folytató szerv elé.

(2) A kérelemre, panaszra vagy javaslatra az érintett szerv a törvényben
meghatározott határidőben érdemben köteles választ adni és a szükséges
intézkedést megtenni.

A bírósági és a hatósági eljárással kapcsolatos jogok

42. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogának vagy jogos érdekének védelme
céljából bírósághoz forduljon.

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírósági útra tartozó ügyét a törvény
által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás keretében,
ésszerű időn belül tárgyalja vagy kivételesen, tárgyalás nélkül elbírálja, és
határozatot hozzon jogairól, kötelezettségeiről, illetve az ellene emelt vádról.

(3) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(4) A bírósági tárgyalás nyilvános. A bírósági határozatot nyilvánosan ki kell
hirdetni. A nyilvánosságot törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

43. §

(1) Bárkit bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani csak olyan
cselekményért vagy mulasztásért szabad, amelyet az elkövetés idején törvény
vagy a nemzetközi jog büntetni rendelt. Nem folytatható büntetőeljárás és nem
szabható ki büntetés azzal szemben, akinek cselekménye az elbíráláskor már
nem bűncselekmény.

(2) A bűnelkövetővel szemben csak a törvényben meghatározott büntetés
alkalmazható. Tilos a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható
büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Ha valamely bűncselekményt az

16

elbírálásakor hatályos törvény a korábbinál enyhébb büntetéssel fenyeget, az
enyhébb büntetést kell kiszabni.

(3) Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a
bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(4) Senkivel szemben nem folytatható büntetőeljárás és nem szabható ki
büntetés – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – olyan
bűncselekmény miatt, amelyre nézve vele szemben már jogerős felmentő vagy
elítélő határozatot hoztak. Ez alól törvény a rendkívüli jogorvoslatok esetében
kivételt tehet.

44. §

(1) A büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden szakában megilleti a
védelem joga.

(2) A vádlottnak és védőjének joga van a vád és a bizonyítási eljárás
anyagának megismeréséhez.

(3) A védő a védelem ellátása során a bíróság vagy más hatóság előtt az ügyre
vonatkozóan tett nyilatkozata miatt nem vonható felelősségre.

(4) Senki sem kötelezhető olyan nyilatkozat megtételére, amellyel magát vagy
hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

45. §

(1) Mindenkit megillet a jogi képviselethez való jog a bírósági és a hatósági
eljárás során.

(2) Az állam a jövedelmi és vagyoni helyzetük miatt rászoruló személyek
számára – törvényben meghatározott feltételek szerint – megelőlegezi vagy
viseli a bírósági és a hatósági eljárás költségeit, biztosítja továbbá egyes
ügyekben az ingyenes jogi képviseletet, illetve az ingyenes védelmet.

46. §

(1) A bírósági eljárásban az érintettnek joga van ahhoz, hogy őt a bíróság
személyesen meghallgassa; ez alól törvény kivételt tehet. Az eljárás befejezését
nem hátráltathatja, ha az érintett a meghallgatáshoz való jogával nem kívánt
élni vagy indokolatlanul mulasztott.

(2) A bírósági és a hatósági eljárásban a személyes meghallgatás során
mindenkinek joga van az általa értett nyelv használatához. A tolmácsolás
költségét – ha törvény másképpen nem rendelkezik – az állam viseli.

17

47. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyben a bírósági vagy a
hatósági eljárás megindításáról és a rá vonatkozó döntésről tudomást szerezzen.

(2) Mindenki jogorvoslattal élhet törvényben meghatározott módon a bíróság
vagy a hatóság rá vonatkozó határozata ellen. A jogorvoslati jogot – a kisebb
jelentőségű ügyekben vagy a jogviták ésszerű időn belüli elbírálása
érdekében – törvény kizárhatja.

A tulajdonhoz és az örökléshez való jog

48. §

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez.

(2) A szellemi tulajdon tárgyai törvényben meghatározott módon részesülnek
jogi oltalomban.

(3) Mindenki szabadon rendelkezhet tulajdonával. A tulajdon társadalmi és jogi
kötelezettségekkel jár.

(4) A tulajdon különböző formái egyenlő védelemben részesülnek.

(5) A tulajdonhoz való jogot korlátozni, illetve annak gyakorlását
kötelezettséggel terhelni közérdekből, törvényben meghatározott esetben és
módon szabad.

(6) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és kizárólag közérdekből,
törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali
kártalanítás mellett szabad.

(7) Az állam kizárólagos, illetve tartós tulajdonának körét törvény határozza
meg.

A foglalkozás szabad megválasztásához való jog

49. §

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy foglalkozását szabadon válassza meg.

(2) A foglalkozás szabad megválasztásához való jog kiterjed a munka szabad
megválasztására, a munkavállalás és a vállalkozás szabadságára.

18

A munkához és a pihenéshez való jog

50. §

(1) Mindenkinek joga van a munkához.

(2) A munkához való jog biztosítása érdekében az állam

a) elősegíti a minél teljesebb foglalkoztatást,

b) szabályozza a munkavállalók jogait, a munkavégzés egészségügyi
követelményeit és biztonságos feltételeit, valamint a legalacsonyabb munkabér
nagyságát,

c) szabályozza és működteti az ingyenes munkaközvetítés és a munkanélküli
ellátás rendszerét,

d) szabályozza és támogatja az átképzés és a továbbképzés rendszerét,

e) gondoskodik a b) pontban foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzéséről és
a munkaügyi vitákat elbíráló szervek működtetéséről.

51. §

(1) Minden munkavállalónak joga van az egészséges, biztonságos és az emberi
méltóságot nem sértő munkafeltételekhez.

(2) A munkavállalónak joga van a maga és családja számára tisztes
életszínvonalat biztosító méltányos díjazásra.

(3) A munkavállalónak joga van a pihenésre és a szabadidőre. Az állam ennek
érdekében szabályozza a munkaidőt, a rendszeres fizetett szabadságot,
valamint a munkaszüneti napokra járó díjazás feltételeit és mértékét.

(4) Senkit sem szabad jogszerű és valós indok nélkül elbocsátani.

A fiatalok és a szülők munkahelyi védelme

52. §

(1) Törvény határozza meg a fiatalok foglalkoztatásának feltételeit a
nagykorúság elérése előtt. A fiatal munkavállalókat életkoruknak megfelelő
munkafeltételek illetik meg, amelyek nem sérthetik biztonságukat,
egészségüket, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket.

(2) A szülőnek joga van különleges munkafeltételek és fizetett szabadság
biztosítására gyermek vállalásának és nevelésének támogatása érdekében,
továbbá az e minőségével összefüggő okból történő elbocsátás elleni
védelemre.

19

Sztrájkjog

53. §

A munkavállalóknak gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából –
törvényben meghatározott feltételekkel – joguk van a sztrájkhoz.

Az egészséghez, a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez való
jog

54. §

A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van az egészséghez és annak
védelméhez, a szociális biztonsághoz és az egészséges környezethez.

55. §

Az egészséghez való jog biztosítása érdekében az állam

a) meghatározza az egészségi állapot megőrzését, védelmét és fejlesztését
szolgáló népegészségügyi célokat, szervezi és irányítja megvalósításukat,

b) meghatározza a népegészségügyi, járványügyi előírásokat és az
élelmiszerbiztonság követelményeit, valamint gondoskodik hatósági
ellenőrzésükről,

c) kialakítja az egészségügyi ellátások rendszerét, szabályozza az egészségügyi
szolgáltatások általános szakmai követelményeit, igénybevételének módját és
feltételeit, ellenőrzi azok megtartását,

d) támogatja az egészséges életmód folytatását és a testedzést.

56. §

A szociális biztonsághoz való jog érvényesülése érdekében az állam

a) biztosítja öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, önhibán kívül
bekövetkezett munkanélküliség vagy szociális rászorultság esetén az emberhez
méltó megélhetést nyújtó, törvényben meghatározott ellátásokat,

b) intézkedéseket tesz a tartósan egészségkárosodott és a testi vagy szellemi
fogyatékkal élő személyek – életkörülményeikhez igazodó – képzésének,
foglalkoztatásának és társadalmi beilleszkedésének elősegítésére,

c) elősegíti az állampolgárok megfelelő lakhatását.

20

57. §

(1) Az állam az egészségügyi és szociális ellátáshoz való jogot a
társadalombiztosítás útján, valamint az egészségügyi és szociális intézmények
rendszerének meghatározásával, illetve egészségügyi és szociális intézmények
fenntartásával biztosítja.

(2) Törvény egyes egészségügyi vagy szociális ellátások igénybe vételét
társadalombiztosítási járulék fizetéséhez kötheti.

(3) A társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék
alapját és mértékét, valamint a járulékfizetés alóli mentességeket törvény
határozza meg.

(4) Az állam elismeri a magánbiztosítás szabadságát, és támogatja az
öngondoskodás különböző formáit.

58. §

(1) Az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében az állam

a) valósághű tájékoztatást
következményeiről,

b) intézkedéseket tesz a természetes és az épített környezet megóvására, az
ökológiai egyensúly fenntartására, a növény- és állatvédelemre, az élőhelyek
védelmére, a természeti erőforrások megóvására, a környezeti károk
megelőzésére, illetve mérséklésére és a köztisztaság biztosítására.

(2) A környezeti károkozásért a károkozó – törvényben meghatározottak
szerint – kártérítést fizet.

ad

a

környezet

állapotáról

és

annak

Az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra szabadsága

59. §

(1) Az állam biztosítja a tanulás és a tanítás szabadságát.

(2) Az alapfokú oktatás kötelező. A gyermek tankötelezettségének korhatárát
törvény állapítja meg.

(3) A tankötelezettség ideje alatt az oktatás az állami oktatási intézményben
tandíjmentes, a jövedelmi és vagyoni helyzete miatt rászoruló gyermek
számára pedig ingyenes.

(4) A közép- és felsőfokú oktatás mindenki számára képességeinek
megfelelően hozzáférhető.

21

(5) A szülő megválaszthatja, hogy gyermeke milyen nevelésben és oktatásban
részesüljön. Az oktatási intézmények között szabadon lehet választani.

60. §

(1) Az állam meghatározza az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények
rendszerét, oktatási intézményeket tart fenn, és törvényben meghatározott
módon támogatja a más által fenntartott oktatási intézményeket.

(2) Oktatási intézmény – törvényben meghatározott feltételek szerint –
szabadon alapítható.

(3) Az állam szakmai ellenőrzést gyakorol az oktatási intézmények felett.

(4) A felsőfokú oktatási intézmények – törvényben meghatározott feltételek
szerint – autonómiával rendelkeznek.

61. §

(1) A tudományos kutatás, a művészeti alkotás és a kulturális tevékenység
szabad. Az állam védi és támogatja az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit,
védi a magyar nyelvet.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét
megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

A gyermekek jogai

62. §

(1) A gyermeket fokozott védelem és gondoskodás illeti meg a család, a
társadalom és az állam részéről. A hatóságok és a magánintézmények
gyermekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek érdeke az elsődleges
szempont.

(2) A házasságból született gyermek jogai azonosak a házasságon kívül
született gyermek jogaival.

(3) Az állam biztosítja a gyermek jogát az állampolgársághoz, az
anyakönyvezéshez, a névviseléshez és a sorsát érintő döntésekben érettségének
megfelelően szándéka kinyilvánításához.

(4) Az állam gondoskodik a testi vagy szellemi fejlődésében akadályozott,
továbbá a gondviselő nélkül maradt, az elhanyagolt és a bántalmazott
gyermekről.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szüleivel kapcsolatot tartson. Ez a jog
kizárólag a gyermek érdekében, törvényben meghatározott esetekben, bírói
döntéssel korlátozható.

22

(6) Az állam támogatja a kiemelkedően tehetséges gyermek képességeinek
kibontakoztatását.

(7) A szülő köteles gondoskodni a gyermek tartásáról, neveléséről,
tankötelezettsége alatt iskoláztatásáról, és a gyermek harmonikus testi, szellemi
és erkölcsi fejlődésének biztosításáról.

III. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS
SZABÁLYOK

Az alapvető jogok és az alapvető kötelezettségek szabályozása

63. §

(1) A Magyar Köztársaság elismeri és védi az ember veleszületett,
elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogait. Az állam elsőrendű
kötelezettsége az alapvető jogok érvényesülésének biztosítása és védelme.

(2) Az alapvető jogok és az alapvető kötelezettségek tartalmát és
érvényesülésük lényeges biztosítékait törvény szabályozza. Alapvető jog
korlátozására csak törvényben kerülhet sor.

(3) Alapvető jog csak másik alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték, illetve intézmény védelme érdekében, elkerülhetetlen
esetben, a feltétlenül szükséges – a nemzetközi szerződésekben
megengedettnél nem nagyobb – mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan
és az ennek elérésére alkalmas módon, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.

Az alapvető jogok gyakorlása és védelme

64. §

(1) Az alapvető jogok és azok védelme – természetüknek megfelelően – a jogi
személyt és a jogi személyiség nélküli szervezetet is megilletik.

(2) Törvényben meghatározott alapvető kötelezettség teljesítése a jogi személyt
is terheli.

(3) Alapvető jogait jogszerű eszközökkel mindenki maga is megvédheti, illetve
e jogok megsértése esetén bírósághoz fordulhat.

23

(4) Ha az állam, vagy az, aki az állam nevében eljár, működése során bárkinek
alapvető jogainak megsértésével jogellenesen kárt okoz, az állam köteles azt
megtéríteni. A károsult e jogát bíróság előtt érvényesítheti.

Hivatás gyakorlásával vagy tisztség betöltésével járó korlátozások

65. §

(1) A köztársasági elnök, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, az Állami
Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke,
az országgyűlési biztos, továbbá a honvédség és a rendvédelmi szervek
hivatásos és szerződéses állományú tagja

a) nem lehet pártnak tagja,

b) párt nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános közszerepléssel járó
tevékenységet.

(2) A köztisztviselő párt nevében vagy érdekében nem végezhet nyilvános
közszerepléssel járó tevékenységet.

66. §

A bíró, az ügyész, a honvédség és a rendőrség hivatásos és szerződéses
állományú tagja, valamint a közszolgáltatást végző szerv dolgozója
sztrájkjogának gyakorlását törvény korlátozhatja.

24

HARMADIK RÉSZ

A JOGRENDSZER

IV. FEJEZET

A JOGSZABÁLYOK

Alapvető szabályok

67. §

A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenkire kötelező, a jogszabályok és a
jogalkalmazói döntések érvényességének alapja.

68. §

(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Alkotmányban
meghatározott jogalkotó szervek által alkotott és törvényben meghatározott
módon kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

(2) A törvények és rendeletek a hatályuk szerint mindenkire kötelezőek.

69. §

A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés az Alkotmányt és törvényt,
b) a Kormány és a miniszterelnök rendeletet,
c) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet,
d) a miniszter rendeletet,
e) a helyi önkormányzat rendeletet.

70. §

(1) Jogszabály az Alkotmánnyal, rendelet [69. § b)-e) pontja] törvénnyel,
miniszteri rendelet kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel és a Magyar
Nemzeti
Bank
elnökének
rendeletével,
önkormányzati
rendelet
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletével és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes.

(2) A jogalkotási felhatalmazás
felhatalmazást nem adhat.

jogosultja

a

szabályozásra

további

25

Törvény

71. §

(1) Az Alkotmány határozza meg azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben
kell szabályozni. Az Országgyűlés bármely más tárgykörben is törvényt
alkothat.

(2) Ha valamely társadalmi viszonyt vagy jogintézményt törvény szabályoz,
akkor annak alapvető tartalmát, biztosítékait és korlátait a törvény határozza
meg. Részletes végrehajtási szabályok – a törvényben foglalt felhatalmazás
alapján és keretei között – rendeletben is megállapíthatók.

Kormányrendelet és miniszterelnöki rendelet

72. §

(1) A Kormány rendeletet ad ki

a) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem
tartozó és törvényben nem szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy

b) bármely tárgykörben törvényben kapott felhatalmazás alapján és annak
keretei között, a törvény végrehajtása céljából, a részletes szabályok
megállapítására.

(2) A miniszterelnök a Kormány rendeletalkotási hatáskörének keretei között
halaszthatatlan esetben rendeletet adhat ki. A miniszterelnöki rendelet hatályát
veszti, ha azt a Kormány a soron következő ülésén nem hagyja jóvá.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete

73. §

A Magyar Nemzeti Bank elnöke az Alkotmányban meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki törvényben kapott felhatalmazás alapján és
annak keretei között, a törvény végrehajtása céljából, a részletes szabályok
megállapítására.

26

Miniszteri rendelet

74. §

A miniszter feladatkörében rendeletet ad ki, ha arra törvényben vagy
kormányrendeletben felhatalmazást kapott, a felhatalmazó jogszabály
végrehajtásához szükséges részletes szabályok megállapítására.

Önkormányzati rendelet

75. §

A helyi önkormányzat rendeletet ad ki

a) feladatkörében külön felhatalmazás nélkül, ha törvényhozási tárgykörbe nem
tartozó és az ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályban nem
szabályozott tárgykör rendezése szükséges, vagy

b) törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján és
keretei között, annak végrehajtása céljából, a helyi sajátosságoknak megfelelő
részletes szabályok megállapítására.

A magyar jog és az Európai Unió jogának viszonya

76. §

Ha törvény vagy rendelet az Európai Unió alapító szerződéseivel vagy
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával ellentétes rendelkezést tartalmaz, az
Európai Unió alapító szerződéseit vagy jogi aktusát kell alkalmazni.

A jogszabály személyi és területi hatálya

77. §

(1) A jogszabály személyi hatálya kiterjed a magyar állam területén minden
természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
valamint a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak a magyar
állam területén.

(2) Az önkormányzati rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi
területére, a többi jogszabály hatálya az állam egész területére kiterjed.

(3) A jogalkotó az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, annál
szűkebben is meghatározhatja a jogszabály személyi és területi hatályát.

27

A jogszabály hatályba lépése

78. §

(1) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem vonhat meg jogot vagy
kedvezményt, nem állapíthat meg új vagy a korábbinál hátrányosabb
kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé.

(2) A jogszabályt olyan időpontban kell hatályba léptetni, hogy alkalmazásához
a kihirdetésétől számítva elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre.

A jogszabály kihirdetése

79. §

(1) A jogszabályt – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar
Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat hivatalos lapjában vagy
a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

(3) A jogszabályokat elektronikus formában is közzé kell tenni.

A jogalkotás szabályozása

80. §

A jogalkotásra, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre
vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

V. FEJEZET

A TÖRVÉNYALKOTÁSI ELJÁRÁS

Törvény kezdeményezése

81. §

(1) Törvényt – az Alkotmány megváltoztatására irányuló javaslat kivételével –
megszövegezett és indokolással ellátott törvényjavaslat formájában, a Kormány
vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) Népi kezdeményezésként – törvényjavaslat formájában – ötvenezer, az
országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező magyar
állampolgár (a továbbiakban: választópolgár) kezdeményezhet törvényt.

28

A törvényjavaslat elfogadása

82. §

A határozatképes Országgyűlés törvényjavaslatot – amennyiben az Alkotmány
másként nem rendelkezik – az ülésen jelenlevő országgyűlési képviselők több
mint felének szavazatával fogadhat el.

A törvény kihirdetése

83. §

(1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon
belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek.

(2) A köztársasági elnök a törvényt annak kézhezvételétől számított tizenöt
napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül
aláírja, elrendeli a törvény kihirdetését, és erről az Országgyűlést
haladéktalanul értesíti.

84. §

(1) Ha a köztársasági elnök a törvényalkotási eljárást, illetve a törvényt vagy
annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, a 83. § (2)
bekezdésében meghatározott határidőn belül az Alkotmánybíróságnál
indítványozhatja a törvény vagy annak rendelkezése alkotmányosságának
előzetes vizsgálatát.

(2) Az Alkotmánybíróság az ügyben soron kívül határoz.

(3) Ha az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet, a
köztársasági elnök visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, amely
gondoskodik az alkotmányellenesség megszüntetéséről. Az Országgyűlés
elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles
aláírni és öt napon belül elrendelni a kihirdetését.

(4) Ha az Alkotmánybíróság nem állapította meg a törvény
alkotmányellenességét, a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság
határozatának kézhezvételétől számított öt napon belül a törvényt aláírja, és
elrendeli a kihirdetését.

85. §

(1) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy valamelyik rendelkezésével nem
ért egyet, e véleményét megindokolva a törvényt a 83. § (2) bekezdésében
meghatározott határidőn belül megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.

29

(2) Az Országgyűlés a törvényt soron kívül megtárgyalja, és elfogadásáról
ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt
a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül elrendelni a kihirdetését.

(3) Ha az ismételten elfogadott törvény szövege megváltozott, e változással
összefüggésben a köztársasági elnök a 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint
az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

VI. FEJEZET

A NEMZETKÖZI JOG ÉS A MAGYAR JOGRENDSZER
VISZONYA

A nemzetközi jog általánosan elismert szabályai

86. §

(1) A Magyar Köztársaság elfogadja és jogrendszere részének ismeri el a
nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályait, a nemzetközi
szokásjog szabályait, valamint az államok közössége által elismert általános
jogelveket.

(2) Ha törvény vagy rendelet a nemzetközi jog általánosan elismert
szabályával ellentétes rendelkezést tartalmaz, a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályát kell alkalmazni.

A nemzetközi szerződések

87. §

(1) A nemzetközi szerződéseket a Kormány készíti elő.

(2) A Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződést a (3)-(5)
bekezdésben meghatározottak szerint a köztársasági elnök és a Kormány
köthet.

(3) A köztársasági elnök köti meg azokat a nemzetközi szerződéseket,
amelyek

a) tartalmukból vagy a szerződő felek akaratából következően megerősítést
igényelnek,

b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érintenek, vagy

c) a jogalanyok számára közvetlenül jogokat és kötelezettségeket állapítanak
meg.

30

(4) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott nemzetközi szerződések
megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.

(5) A (3) bekezdésben fel nem sorolt nemzetközi szerződéseket a Kormány
köti meg.

88. §

(1) Ha a nemzetközi szerződés megkötéséhez az Országgyűlés hozzájárulása
szükséges, azt törvényben, egyéb esetekben kormányrendeletben vagy
miniszterelnöki rendeletben – annak nemzetközi jogi hatálybalépését
megelőzően – ki kell hirdetni.

(2) Törvény és rendelet nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel, rendelet
nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelettel vagy miniszterelnöki
rendelettel nem lehet ellentétes.

89. §

A nemzetközi szerződések megkötésével összefüggő eljárás részletes
szabályait törvény állapítja meg.

A nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálata

90. §

alkotmányosságának

(1) Nemzetközi
kezdeményezheti

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága és az országgyűlési képviselők
egyötöde a 87. § (3) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott nemzetközi
szerződések esetében, az Országgyűlés hozzájárulásának megadása előtt,

b) a köztársasági elnök a 87. § (3) bekezdésében meghatározott nemzetközi
szerződések esetében, azok megkötése előtt,

c) a Kormány a 87. § (3) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott
nemzetközi szerződések esetében, az Országgyűlés hozzájárulásának
megadása előtt, egyébként a nemzetközi szerződés megkötése előtt.

(2) Ha az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetközi szerződés
alkotmányellenes, az mindaddig nem köthető meg, amíg az
alkotmányellenesség fennáll.

szerződés

előzetes

vizsgálatát

91. §

(1) Nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály alkotmányosságának utólagos
vizsgálatát bárki kezdeményezheti.

31

(2) A kihirdető jogszabály megsemmisítése a Magyar Köztársaság nemzetközi
kötelezettségeit nem érinti.

32

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAM

VII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Az Országgyűlés feladatai

92. §

(1) Az Országgyűlés népképviseleti szerv, amely az Alkotmány és a törvények
alapján gyakorolja az alkotmányozó és a törvényhozó hatalmat, meghatározza
a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ellenőrzi a végrehajtó hatalom
működését, továbbá a népszuverenitásból eredő más jogokat gyakorol.

(2) E jogkörében az Országgyűlés különösen a következő hatásköröket
gyakorolja:

a) megalkotja az Alkotmányt,
b) törvényeket hoz,
c) elfogadja a központi költségvetést és a végrehajtásáról szóló zárszámadást,
d) meghatározza az ország hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének
irányait,
e) közkegyelmet gyakorol,
f) megválasztja az Alkotmányban és a törvényekben meghatározott
tisztségviselőket,
g) dönt a Kormány megbízatását érintő bizalmi kérdésben,
h) országos népszavazást rendel el,
i) az Alkotmányban meghatározott esetekben dönt a köztársasági elnök
hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájárulásról,
j) dönt – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – a honvédség
külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a honvédség
békefenntartó műveletekben való részvételéről, külföldi hadműveleti területen
végzett humanitárius tevékenységéről, továbbá a honvédség külföldi, illetve a
külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról,
k) dönt a védelmi állapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint a
békekötésről szóló nemzetközi szerződés megkötéséhez való hozzájárulásról.

33

(3) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásának
joga – ha az Alkotmány vagy törvény így rendelkezik – magában foglalja a
tisztségviselők megbízatása megszüntetésének jogát is.

Az országgyűlési képviselők választása

93. §

(1) Az Országgyűlés választott országgyűlési képviselőkből álló testület.

(2) Országgyűlési képviselői mandátumot egyéni választókerületben, valamint
listán lehet elnyerni.

(3) Listát párt állíthat. Listán az a párt szerezhet mandátumot, amely az
érvényes szavazatoknak a törvényben meghatározott részét megszerezte.

Az Országgyűlés megalakulása és működése

94. §

(1) Az Országgyűlés alakuló ülését – a választás hivatalos eredményének
megállapítását követő egy hónapon belüli időpontra – a köztársasági elnök
hívja össze. Az országgyűlési képviselők mandátumuk igazolását követően az
Országgyűlés előtt esküt tesznek. Az Országgyűlés a képviselők eskütételével
alakul meg.

(2) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február 1-
jétől június 15-éig és szeptember 1-jétől december 15-éig. A rendes
ülésszakon minden héten legalább két ülésnapot kell tartani, amelyek közül az
egyik napon a kérdések és interpellációk elmondására és megválaszolására
megfelelő időt kell biztosítani.

(3) A köztársasági elnöknek, a Kormánynak vagy az országgyűlési képviselők
egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy
rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben meg kell jelölni az összehívás
indokát, a napirendet és a javasolt időpontot.

(4) Az Országgyűlés ülésszakának és az egyes üléseknek az összehívásáról az
Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(5) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egyszer,
legfeljebb harminc napra elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt az
Országgyűlés elnöke az országgyűlési képviselők egyötödének írásbeli
kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belüli
időpontra – köteles az Ors