Véleményem szerint a legnagyobb akadály a királyság, mint államforma visszaállításának útjában az, hogy az ezt támogatók egy jelentős része nem a Magyar Királyságot akarja helyreállítani úgy általánosságban, a magyar szót magyarnak értve, hanem legitimista alapon a Habsburg uralom visszatérésének eszközeként tekint rá.

Azaz nem a magyar nemzeti érdekek vezérlik őket, hanem éppen a magyar nemzet érdekeit szorítanák hátrébb
az isten (értsd a katolikus egyház)
és a király (értsd a Habsburgok)
érdekei mögé.

A "Habsburg utálat" létezéséről tudomást vesznek, de nem foglalkoznak vele.

Mert ahogy az alábbi interjúban Pánczél Hegedűs János mondja

A legtöbb "ellenvetéssel történészként nincs is semmilyen kedvem és fegyverzetem sem hadakozni."

Megértem. :-)

Annál több a "fegyver" - értsd érv - jogi is, a Habsburg uralom visszaállítása ellen.

Minden Habsburgokat támogató fontosabb jogszabály
- az 1687-es a szabad királyválasztási jogról és az ellenállási jogról való lemondás
- az 1723-as pragmatica santio
- az 1867-es kiegyezés
olyan körülmények között született, amikor Magyarország nem volt önállóságának és függetlenségének birtokában, hanem katonai erővel elért idegen, Habsburg
uralom alatt állt, így nem rendelkezhetett az ország a sorsáról szabadon.

Mindezzel szemben azokban az időszakokban, amikor Magyarország - ha csak rövid időre is - visszanyerte önrendelkezési jogát, mindig trónfosztotta a Habsburg házat, 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben, és végül (végül?) 1921-ben is.

A hivatkozott történész szerint
"Az 1921-es trónfosztás törvénytelen volt, hiszen azt a király nem jegyezte ellen, a nélkül pedig a magyar alkotmány értelmében semmi sem emelkedik törvényerőre."

Ilyen alapon soha nem lehet trónfosztani senki királyt sem. Egész mást jelent az önkéntes lemondás, az önkéntes hozzájárulás, mint a trónfosztás.

Az ellenállási és a szabad királyválasztási jog értelmében - amelyekről ugye szintén csak Habsburg nyomás alatt volt kénytelen "önként" lemondani a magyar országgyűlés 1687-ben - bizony joga volt a magyar nemzetnek trónfosztani a Habsburgokat és arra is joga van, hogy szabadon válassza meg királyát.

Érdekes megjegyzés még, hogy
"aki Ferenc Józsefben csak 1849-et látja, 1867-et viszont nem,"

Bőségesen elég Franz Josephben 1849-et IS látni ahhoz, hogy a magyar történelem negatív, nem túl rokonszenves alakjai között legyen a helye.

Ráadásul 1867 is a saját uralmának Magyarország feletti megszilárdítása érdekében történt a részéről.

Már akkor is volt, aki pontosan látta, hova fog az vezetni.


"Ilyenkor mond le Magyarország legbecsesebb állami jogairól és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközeül szegődtetve, mely szomszédainkat ugy nyugat mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégitő megoldását, a Horvátországgali kiegyezkedést lehetetleniti, s szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambitióknak czéltáblául tüzi ki."

Kossuth Lajos 1867

 Meg is lett az eredménye Trianonban. Egy olyan háborúért büntették Magyarországot, amely kirobbantásáért semmilyen mértékben nem volt felelős, hiszen nem is volt független állam 1914-ben. Tényleg megérte Franz Joseph birodalmában elvállalni az első számú segédnemzet szerepét.


Aki "azt gondolja, hogy a történelmet meg lehet állítani egy adott pontban, s abból kiemelni a számára kellemeset, az egyszerűen csak fantaszta."

Pánczél Hegedűs János



Helyes meglátás. Kár, hogy éppen ezt teszik a legitimisták.

Minden nekik nem rokonszenves jogszabály "törvénytelen", bár azokat független Magyarország hozta, és csak a számukra szimpatikus törvények a mérvadóak, noha azok mindig Magyarországot katonai erővel elfoglaló Habsburgok uralma és nyomása alatt születtek kényszerből.

Mindazonáltal a legnagyobb tévedés, illetve fel nem ismerés az, hogy a királyság ügye nem elsősorban történelmi kérdés. Bármelyik történész vagy jogász, bárki találhat az ilyen-olyan akármilyen véleményét alátámasztó történelmi eseményt, vagy jogszabályt.

Az államforma megváltoztatása királyságra most az alkotmányozás kapcsán - vagy bármikor a jövőben -
aktuálpolitikai kérdés.

Ebből kifolyólag a valóban a Magyar Királyság helyreállítását - és nem a Magyarország feletti Habsburg uralom restaurálását - célul tűzőknek nagy hiba nem figyelembe venniük a "Habsburg utálatot".

Mégpedig egyrészt azért, mert ezzel a Magyar Királyság helyreállításának az esélyeit csökkentik le radikálisan. Ugyanis jóval könnyebb lenne a Magyar Királyság visszaállításának eszméjét népszerűbbé tenni, ha biztosan tudni lehetne, hogy az nem az idegen Habsburg uralom visszatértét jelentené.

Egyszerűbben fogalmazva többen támogatnák a Magyar Királyságot, mint államformát, mint a Habsburgokat.
Ráadásul lehetnek olyanok, akik szerint ha a királyság visszaállítása egyenlő a Habsburgok visszatértével, akkor inkább királyság se legyen.

Míg egy magyar nemzeti király ellen nincs elvi kifogása senkinek.

Persze lehet mondani, hogy a király személye nem aktuális, előbb legyen királyság, aztán meglátjuk, de pontosan lehet tudni, hogy ebben az esetben gőzerővel beindul a Habsburg párti legitimisták propagandája.

Jó, de kérdezhetik, hogy miért is lenne baj egy újabb Habsburg korszak? Mi a baj velük most?

Az, hogy megosztják a nemzetet, így lehet borítékolni, hogy egy újabb Habsburg korszak ugyanoda vezetne, ahova az eddigiek.

Szabadságharcba.

A magyar társadalom mindig is inkább kuruc volt, és a Habsburgok a labancaikkal mindig is csak katonai erővel tudták érvényesíteni "jogaikat" Magyarország felett.

A kurucok vs. labancok, '48-asok vs. '67-esek vitájának addig soha nem lesz vége, ameddig a Habsburgoknak esélye van visszatérni és ez bizony Magyarországnak, egy jövőbeli Magyar Királyságnak nem hasznos. Nem kedvez egy békés, nyugodt fejlődésnek.

Hogyan lehetne mindezt elérni?

Egyszerűen. Elő kell írni az Alkotmányban, hogy Magyarország államfője, királya kizárólag magyar anyanyelvű magyar állampolgár lehet.

Ezt előírni pedig minden joga megvan a magyar nemzetnek. Schwarzenegger sem lehet amerikai elnök.

Nem azért harcolt és áldozta életét annyi sok magyar hazafi Magyarország szabadságáért az évszázadok alatt, hogy a labancok a magyar nemzeti érdekeket még a XXI. században is megpróbálhassák idegen érdekeknek kiszolgáltatni.

Javaslom ezért a Magyar Királyság visszaállításáért küzdőknek mindezt figyelembe venni, és a magyar nemzeti érdekeket, és érzéseket is maximálisan figyelembe vevő új stratégiát kidolgozni.

Nem, nem történelmi, nem, nem  jogászi, hanem egyszerűen praktikus politikai okokból.

Labanc módra nem fog menni.

Amúgy tök mindëgy

2010.10.12. 23:30

A minap azt a fëltételëzést olvastam, hogy az ifjúság tök nyomatékosító szava "fëltételëzhetőleg" a tökéletësen szó rövidülése és nincs köze a tök szóhoz.

Úgy ennyi az okfejtés bő lére eresztve.

Ez annyira mëglepő és új információ nekëm, hogy kedvet kaptam lëírni szërintem hogy van. Nëm fëltételëzhetőleg.

Pont fordítva.

A tök nyomatékosító szó a tök nevű növény nevéből származik.

A tök termése kitűnő gyermëkjáték. Fejformájú. Lëhet rá szëmet, orrot, szájat faragni. S máris kész a tökfej. Ha sapkát is kapna az lënne a tökfëdő, így aztán a tökfödő az a sapka.

Ezzel máris bizonyítást nyert, a tök növény kapcsolata az ifjúsági nyelvvel. De van még más bizonyíték is erre, a herét is nevezik töknek, szintén a hasonló alak miatt.

A kivájt tökfejet akár ki is lëhet világítani belülről és akkor tök világos lësz benne, de általában a tökfejben tök sötét van. Tök sötét. Sötét mint a tök(fejben). Valószínűleg ëgy tök sötét tökfejnek nëm túl sok esze van, tëhát tök hülye. Hülye mint a tök. Kezdetben a tök mint nyomatékosító szó a sötét jelző mellett jelënt mëg, és volt ëgyfajta nëgatív fëlhangja, úgyhogy a többi nëm túl dicsérő jelző követkëzëtt. Tök sötét, tök hülye, tök süket, stb.

Előbb volt tök sötét, mint tök jó. Úgyhogy furcsa is volt először a tök szó fëltűnése pozitív jelzők előtt, tök jó, tök klassz, tök baró.

Azonban a tök szó karriërje annyira mëgállíthatatlannak bizonyult, hogy mára már mindën jelző mellett használatos.

Így vált a tök sötét tökfejből kiáradó tök sötét tökéletësen sötétté.

Amúgy tök mindëgy.